Két dolog hajtja a részvényárakat. Az egyik a „szorzószám„, ami annyit tesz hogy a vizsgált cég egy részvényének az árfolyama hányszorosa a cég részvényenkénti profitjának. Ezt a Price-to-Earnings Ratio mutatja meg, magyarul az ár-profit hányados, röviden P/E. A második mozgatórugó a vizsgált cég profitja, angolul az Earnings, azaz az „E” a P/E-ben, vagyis a nevező.
Nézzünk egy példát. Tegyük fel hogy ma az OTP részvényárfolyama 10.000 Ft, és tavaly 2.000 Ft részvényenkénti profitot ért el a cégcsoport. Ez azt jelenti, hogy a P/E=10.000/2.000=5, tehát a szorzó egyenlő 5-tel. Mi ámbár utánanézünk és azt vesszük észre, hogy az OTP versenytársai 10-es szorzón forognak, így az elmélet azt mondja ki, hogy az OTP-nek is 10-es szorzón kellene forognia. Ha az éves profit közben nem változik, akkor ehhez az kell hogy a részvényárfolyam megkétszereződjön (20.000 Ft / 2.000 Ft = 10). Ezen alulértékeltség miatt tehát az árfolyam fel kell hogy menjen idővel 20.000 Ft-ra. A szorzó megkétszereződik, és ez felhajtja a részvényárfolyamot a kétszeresére.
Tegyük fel, hogy egy év telik el, mire ez bekövetkezik. Közben azonban egy másik hajtórugó is szerepet játszhat. Mint mondtam, feltételeztük a példánkban hogy a cégcsoport nyeresége változatlan maradt. De most nézzük meg azt az esetet, hogy a nyereség is megkétszereződik, vagyis 2×2.000 Ft = 4.000 Ft lesz. Ekkor a számok így alakulnak: Részvényárfolyam 20.000 Ft, nyereség 4.000 Ft, P/E szorzó = 20.000/4.000 = 5. Mint látjuk, a szorzó még mindig csak öt! Vagyis az árfolyamnak mégegyszer meg kell kétszereződnie. Ez 40.000 Ft-os részvényárfolyamnak felel meg (40.000/4.000=10).
A szorzó és a profit megkétszereződése miatt meg kell négyszereződnie az árfolyamnak.
Láthattuk példánkban, hogy a részvényárak két mozgatórugója, a szorzó és a nyereség, hogyan működik: a szorzó növekedése és a nyereség növekedése is emeli a részvényárfolyamot. Tehát két hajtótényező segítségével is tudunk pénzt csinálni a tőzsdén. Sok sikert!