Starbucks. McDonald’s. IKEA. Mi a közös ebben a három cégben?
Az, hogy mindhárom ismert, és nagy cég. De van még valami. Mindhárom kis cégként kezdte egyszer. És ez nem csak rájuk, hanem minden, ma már nagy cégre igaz.
Warren Buffett kis részvényekbe fektetett a karriere elején. Pár éve még azt mondta, hogy megint így tenne, ha mindent előröl kellene kezdenie.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a megfelelően kiválasztott kicsi piaci kapitalizációval rendelkező, többnyire ismeretlen cégek kiemelkedő hozamot produkálnak. Nézd meg ezt az ábrát.
A narancssárga és a sötétkék vonal kis részvények teljesítményét ábrázolja, míg a világoskék a nagyobb társaikét. Láthatod, hogy előbbiek jóval jobban teljesítettek.
Az ezen kis, ismeretlen részvények több ok miatt is felülteljesítenek. Az első az, hogy ismeretlenek, vagyis eleve kevés befektető tud róluk, így nagyobbak a félreárazások az esetükben. A második az, hogy a nagy befektetők nem tudnak befektetni beléjük, mert egy 10 millió Dolláros piaci kapitalizációjú cégbe maximum 10 millió Dollárt lehet befektetni (akkor lehetne ennyit, ha megvennék az egész céget, vagyis az összes részvényét), és már egy néhány-száz millió dolláros befektetési alap sem fog 5-10 millió Dollárt beletenni egy befektetésbe, mert annyira jelentéktelen hatása lenne a hozamának a portfóliójára és túl sok munkával járna az elaprózott pozíciók követése. Ez megint azt jelenti, hogy nem sokan foglalkoznak az ismeretlen kis részvénnyel, így nem hatékony a piaca, nincs sok információ, és nagyobbak lehetnek a félreárazások. Végül a harmadik ok szintén hasonló alapokon fekszik: nem követik ezeket a kis részvényeket elemzők, így nincs például célár amit alapul vehetnének a kisbefektetők akik sokszor az elemzők munkájára alapozzák befektetéseiket, így még többen hanyagolják őket.
Most nézzük meg hogy mi a helyzet ha olyan kis cégekre fókuszálunk, melyek pozitív pénzáramlással rendelkeznek.
Az ábráról leolvasható, hogy a cashflow pozitív kis részvények (az ábrán „FCF+”, kék vonal) 1999 óta sokkal jobban hoztak mint a szimplán kis részvények (szürke vonal) és mint a negatív pénzáramot, azaz negatív Free Cash Flowt termelő kis cégek („FCF-„). A különbség az FCF+ részvények javára jelentős: az utóbbi kb 25 évet tekintve az összetett éves növekedési hozamuk 16%. Az már nem egy rossz eredmény, ha tudjuk, hogy Buffett Úr az utóbbi 30 évben kb 10% összetett éves növekedési rátát ért el, míg az S&P 500 amerikai nagycégeket magábafoglaló tőzsdeindex körülbelül 8%-osat!
Általánosságban igaz tehát, hogy minél ismeretlenebb valami, annál nagyobb lehetőség rejlhet benne. Jó a zavaros vízben keresgélni.
Összefoglalva, megállapíthattuk: általánosságban, a pozitív pénzáramlással rendelkező kis cégek hozama > kis cégek hozama > nagy cégek hozama. Ha még tovább szeretnénk tetézni és tovább szelektáljuk a kis piaci értékkel rendelkező és pozitív Cash Flowt termelő cégeket (a megfelelő kritériumok alapján, melyekről már írtam korábbi bejegyzéseimben) akkor szerintem az évi 16%-os hozamnál is jelentősen jobb eredményt érhetünk el, néhány év távlatában.
Jó búvárkodást!