Hónap: 2023 november

Ebben a posztban arról fogok írni, hogy hogyan gondolkodnak napjaink legsikeresebb befektetői a rizikóról. A fundamentális, azaz Értékalapú Befektetési Stratégiát (rövidítve ÉBS) követő nagy befektetők, akik egyben napjaink legsikeresebb befektetői is (ha a vagyonukat vesszük mércéül), mint például Warren Buffett és Howard Marks, a befektetett tőkén realizált veszteséget tekintik rizikónak, tehát azt, hogy ha például befektetünk egy részvénybe 100 Dollárt, és amikor eladjuk, csak 95 Dollárért tudjuk ezt megtenni. Tehát nem azt, hogy mennyire ingadozik a részvény árfolyama, hanem csak azt, ha csak veszteséggel tudunk kiszállni. Nagy a különbség e két nézőpont között, ha ismerjük az ÉBS követőinek mögöttes gondolkodását. Ők ugyanis nem akkor adnak el egy részvényt, ha csak lement az árfolyama. Ők, mint azt már gyakran olvashattad tőlem, mindig az árfolyamot ÉS a részvény értékét vizsgálva hoznak döntést. Ha a részvény darabját 100 Dollárért vették, és most 80 Dollár az árfolyam, viszont a részvény érték 120 Dollárra jön ki nekik, akkor nem csinálnak semmit, de maximum még többet vesznek a részvényből. Ők örülnek a részvényáringadozásnak, mert csak profitálnak belőle. Sőt, az extrém eseteket vizsgálva, minél jobban ingadozik egy részvény árfolyama (de emellett ez a részvény jó befektetésnek számít az ÉBS szerint), annál jobb, hiszen annál nagyobbakat lehet nyerni vele. Ezért vagyok annyira hívője a kis piaci kapitalizációjú, ismeretlen részvényeknek. Nekik nagyon tud ingadozni az árfolyamuk. Mondhatnánk, hogy kevésbé rizikósak, mint nagyobb társaik, mert nagyobb a különbség az áruk és az értékük között! A Wall Streeti általános nézőpont szerint ezek a részvények veszélyesek, de a befektetőlegendák is épp ellenkezőleg gondolják, persze bizonyos ÉBS feltételek mellett (tehát ez nem igaz hogy MINDEN kis részvény jó befektetés, sőt!)

De akkor nézzünk egy konkrét példát: Az ÉBS szerint mi is pontosabban a rizikó? Például az, hogy veszünk egy részvényt 100 Dolláros áron, mert azt gondoljuk, hogy 120-at ér, de miközben várakozunk hogy elérje az ár az értéket, bekövetkezik egy esemény amely véglegesen és jelentősen lecsökkenti a mögöttes cég hasznát. Tegyük fel hogy ezen esemény hatására lemegy 90 Dollárra a részvény árfolyama. Ekkor az ÉBS gyakorlója, újra kiszámolja a cég értékét az esemény tükrében (és mint tudjuk a számítás alapja a cég haszna, tehát a cégértéknek csökkennie kell), tehát tegyük fel hogy már csak 95 Dollár jön ki neki értékként. Ha nem lát esélyt arra hogy értelmes időn belül újra megnő a cég értéke 100 Dollár fölé, akkor valószínű el fogja adni a részvényét 90-95 Dolláros ár körül. Tehát veszít a tőkéjéből.

Ez kell hogy legyen a rizikóról a helyes gondolkodásmód szerintem is, és nem pedig az, hogy mennyit ingadozik az árfolyam, ha közben a cég pénzügyi teljesítményében egyébként semmi változás nem állt be. Hiszen abból csak profitálhatunk. És ez a legtöbb befektetésre igaz szerintem…például az ingatlanok ára is ingadozik, de ha azt gondoljuk hogy egy nekünk megfelelő időn belül megint magasabb lesz az ára az ingatlanoknak és az ingatlanunknak (fundamentális érvekkel alátámasztva (tehát pl reálbérnövekedés várható vagy jól megy a gazdaság stb)), érdemes őt eladnunk ma? Alapvetően (ha nem kell most a pénz stb), nem gondolom.

Risk and reward. Magyarul a potenciális rizikók és a potenciális hozam. Minden egyes befektetésnél ezek vizsgálata és egymással szembeállítása fogja meghatározni a várható profitot, mely minden befektetési döntés alapja. A számítása következő: minden egyes lehetséges nyereség szintet (valójában minden egyes lehetséges kimenetelét a befektetésnek, tehát ha van ilyen, a potenciálisan veszteséges kimeneteleket is) és a hozzá tartozó bekövetkezési valószínűséget összeszorzunk, majd a kapott szorzatokat összeadjuk. Ha pl azt gondolod, hogy egy 100 Ft-os befektetett összegen 40% hogy 50 Ft-ot fogsz keresni évente, és 60% hogy az egyes években elért nyereség 70 Ft lesz, akkor az egyes években a várható profit (0,4×50+0,6×70)=20+42=62 Ft. Ezt nevezhetjük évi 62%-os várható hozamnak is.

Ebben, tehát a várható hozamban, ugyanis minden benne van. Az is, hogy szerinted megkapja-e azt a nagy megrendelést (a kedvenc tőzsdén jegyzett céged) amelyet belengetett, és amely szépen megemelné a cég profitját. Az is, hogy ennek mennyi az esélye. Az is, hogy mennyi egy gazdasági világválság esélye, ami mondjuk levinné a cég profitjait mert kevesebb pénze lesz az embereknek és ezért kevesebbet fognak vásárolni a cég termékéből. De az is, hogy az ingatlanod környéke milyen gyorsan fejlődik, vagyis megépítik-e mellette végre azt a beígért hidat ami szerinted beindítaná a környéken a forgalmat (és ennek mi az esélye), így odavonzván egy park fejlesztését és egy közeli bolt nyitását, melyek megnövelnék az ingatlanod értékét, vagyis a várható a hozamot rajta (ha eladod).

A gondolatmenet a tőzsdei befektetéseknél az, hogy ha egy részvény mögött meghúzódó cég egy évben 10 Ft nyereséget termel egy részvényre számítva, és nekem 1 db részvényem van, melyet 100 Ft-ért vettem, és a hasonló cégek az éves profitok 15-szörösén forognak, akkor a hozam (10×1×15)/100=150/100=50% ha eladom a részvényt (mint arról már többször írtam, rövid távon nem biztos, de hosszabb távon általában el fogom tudni kb 150 Ft-ért adni). Ha tudom, hogy a management úgy gondolja, hogy meg fognak kapni egy nagy megrendelést, mely az éves profitot megemeli 100%-kal, azaz 10 Ft-ról 20 Ft-ra, és ennek a bekövetkezésének esélyét 40%-ra tartod, míg úgy gondolod hogy 60% eséllyel nem kapják meg a megrendelést, és 10 Ft marad az egy részvényre jutó évi nyereség, akkor úgy kell a várható hozamot kiszámolni hogy ((0,4×20+0,6×10)×1×15)/100=((8+6)×15)/100=210/100=110%. Ennek tudatában megvizsgálhatjuk hogy van-e más befektetési lehetőség amelynek magasabb a várható hozama, és a magasabbik várható nyereséget hozó befektetési lehetőségbe érdemes befektetni. Arra azért nem árt még gondolni, hogy mi a legrosszabb ami történhet.

Alapvetően ezen egy kritérium, a várható hozam, az, ami alapján meg kell hoznunk befektetési döntéseinket – persze akkor, ha csak a pénzügyi szempontokat nézzük. Emellett nyilván lehet olyan dolgokra gondolni mint például a likviditás és hogy jót teszünk-e befektetésünkkel a Föld klímájának, de egy kis diverzifikálás sem árt. Ami a pénzt illeti, az egyes befektetések várható hozama számít, melyet rizikó-hozam profiljuk alapján határozhatunk meg. Ez a befektetés, mint olyan, esszenciája.