Céget nem csak a tőzsdén lehet venni. Ez sokat foglalkoztatott mostanában, szóval jöjjön egy szösszenet róla. Ebben a posztban azt fogom kifejteni, hogy milyen módokon lehet pénzt keresni azzal, ha megveszel egy (vagy több) privátkézben lévő céget és hogy az ezáltal elérhető profitodat hogyan tudod maximalizálni, valamint rávilágítok arra, hogy ezen befektetési formán jelentős hozamok elérése is lehetséges.
Tartalom:
1. A privátbefektetések két pénzáramlása
2. A nagy nyereség eléréséhez érdemes a cég eladására fókuszálni és hitelből finanszírozni a vételt
3. Az eladási ár maximalizálásának módjai
4. Az osztalék jelentősége és maximalizálásának módjai
5. A hitel 3 további előnye…
6. Tanulságok levonása és további források a témához
7. Előzetes a következő blogposztomból: mások pénzének felhasználása: a hitelen túl is van élet
8. Egy utolsó jótanács
9. Összefoglalás
—
1. A privátbefektetések két pénzáramlása
Alapvetően két módon juthat az ember pénzhez ha van egy cége: az osztalékokból, melyet a nyereségből lehet kivenni, és a cég majdani eladási árából. Az utóbbin lehet azonban a legnagyobbat nyerni. Kezdjük vele.
2. A nagy nyereség eléréséhez érdemes a cég eladására fókuszálni és hitelből finanszírozni a vételt
Ha nem (csak) a saját pénzed fogod felhasználni a business vételárának a kifizetéséhez, hanem hitelt (is) veszel fel rá (pl. banktól, beszállítóktól, családtagoktól stb), az nagyon megnöveli a hozamod és egyben a „semmiből teremtesz magadnak pénzt” általa, ha nyereséggel tudod később eladni a businesst. ∗∗∗A következő posztom arról fog szólni, hogy a hitelen kívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy hogyan tudsz céget venni, ha nincs rá pénzed.∗∗∗ És ha a hitelen kívül egyáltalán nem raksz a saját pénzedből a dealbe, akkor a hozam végtelen. De lássuk mindezt egy konkrét példán: Legyen a vételár 300 millió Ft. Ha ezt az egészet a saját pénzedből fizetnéd ki, és mondjuk 5 év alatt megduplázódik a biznisz és 600 millió Ft-on értékesíted, akkor a befektetett összegen 100%-ot nyertél hiszen (600-300)/300=100%. Viszont ha a vételár egy részét hitelből tudod finanszírozni, megnő a hozam: ha például 50 millió Ft-ot magad teszel a befektetésbe, és a hiányzó 250 millió Ft-ot hitelből finanszírozod, és 5 év múlva ugyan úgy 600 millió Ft-ért adod el az üzletet, akkor eladáskor a befolyó pénzből visszafizeted a 250 milliós hitelt, és marad 600-250 millió vagyis 350 millió Ft nyereség. Az 50 milliós befektetéseden a hozam már (350-50)/50=600%, hiszen a hozamot mindig a magad által berakott pénzre vetítve kell/érdemes kiszámolni. A hab a tortán már csak az, ha az egész vételárat hitelből finanszírozod, mert akkor bármennyi is a nyereséged az eladáson, azt ha elosztjuk nullával (márpedig nulla Forintot raktál be saját magad az adás-vételbe, tehát nullával kell elosztani a nyereséget a hozam kiszámításához), akkor megkapjuk, hogy a hozam végtelen nagy, hiszen matematika óráról tudjuk, hogy bármilyen szám osztva nullával az végtelen. Összefoglalva: a vételár hitelből való finanszírozása növeli a hozamot és segít a semmiből pénzt teremteni magadnak, amennyiben jelentős nyereséggel teszel túl a megvett biznisszen.
3. Az eladási ár maximalizálásának módjai
Tudom, felmerülhet benned a kérdés, hogy el fogod-e tudni többért adni a céget, mint amennyiért vetted, és mennyivel többért. A fenti példából is nyilvánvaló, hogy minél magasabb áron tudod majd eladni, annál többet keresel. Az eladási árat főként a cégérték határozza meg; alapvetően annyiért fogod tudni eladni a businesst, amennyit ér. Az érték úgy számolható ki, hogy a cég által az utóbbi pár évben kitermelt nyereségek átlagát megszorozzuk egy szorzószámmal. Ebből következik, hogy ahhoz hogy többért tudd eladni az üzletet, mint amennyiért vetted, vagy a nyereségét kell megnövelni, vagy a szorzószámot, vagy mindkettőt. Hogyan tudod ezt megtenni?
Vegyük először a szorzószámot.
Először is mi az, s miért használják? A szorzószám mögöttes logikája az, hogy a hasonló cégeknek (pl. ugyan azon iparágban vannak, egymáshoz hasonló méretűek, stb) hasonlóak a rizikói és a kilátásai, így az értékük is meg kell hogy egyezzen, amennyiben a nyereségük is hasonló (ha emlékszel, érték = profit x szorzószám)…fontos, hogy ne tizedes pontosságú értékekben gondolkodj hanem megközelítőleg értsd ezeket. Például két, ezen feltételeknek is megfelelő, ugyanakkora nyereséget termelő cégről van szó, akkor ugyan akkora szorzóval kell/lehet megszorozni a profitjukat, tehát ugyan akkora lesz az értékük is. Ha viszont e közül a két cég közül egyik az utóbbi években például kétszer annyi nyereséget termelt ki mint a másik, akkor kétszer akkora lesz az értéke is, mint a másiknak, itt is ugyan akkora szorzót használtunk rájuk. De az is lehet, hogy csak a szorzón változtatunk, és itt térek vissza arra, hogy a cégvétellel történő pénzkeresés egyik módja a szorzón való változtatás (nyilván a növelése). Ez a változtatás nem azt jelenti, hogy a hasunkra ütünk és azt mondjuk hogy én pl. 3-as szorzó helyett ötös szorzón akarom eladni a cégem; ezt meg is kell tudni indokolni a vevő felé.
A szorzót azáltal növelhetjük például meg, hogy eleve olcsón vásárolunk. A céget pl. megvesszük 4-esen, de a valós érték hatos szorzó használatával határozható meg, melyet azzal indokolunk, hogy az utóbbi időben a hasonló cégek a piacon 6-oson keltek el. Így eleve kerestünk a vételkor 50%-ot (mert (6-4)/4=50%), mert 6-oson tudnánk azonnal eladni. És ehhez tud még jönni a hitel hozamnövelő hatása. Olcsón azért lehet például megvenni egy céget, mert úgynevezett „motivált eladó” a tulaj. Pl éppen válik és gyorsan szüksége van a pénzre, nem ismeri a piaci viszonyokat, nem akar sokat foglalkozni az eladással, épp válság van a piacon de szerintünk ez csak átmeneti, és így tovább, sok ilyen ok létezik.
De az is lehet, hogy egyszerűen akkor adod el a céget, amikor kiváló hangulat uralkodik a piacon, s egy nagyobb szorzót is megadnak érte…
Ezen kívül a szorzót megnövelheted akkor is ha egy olyan céget veszel meg amelyet a tulaj a vezet, de miután a tranzakció lezárul, megbízol egy professzionális CEO-t. Ennek az az oka hogy ezáltal vonzóbbá válik az új vevőjelölteknek a cég, így hajlandók többet fizetni érte.
Egy másik ilyen szorzónövelő eszköz az is, ha idővel nagyobbra nő a cég profitja, mert az általános gondolkodás az, hogy egy nagyobb cég kevésbé rizikós. Ezáltal többet fog érni a befektetők szemében. A profitnövelés történhet például azáltal hogy bevezetsz új termékeket, többet fektetsz marketingbe, megveszel versenytársakat vagy épp egy beszállítót, stb.
A cégérték növeléséről ebben a könyvben olvashatsz többet (mely találóan az „Eladásra Építve” nevet kapta):
Built to Sell: https://amzn.eu/d/2L1KNuQ
De mint írtam nem csak a szorzó növelése által lehet a cég értékét és eladási árát növelni, hanem a nyereség feltornászása útján is (mégegyszer, érték = nyereség x szorzó).
Ennek növelése pedig megint csak az imént már említett módokon lehetséges…új termékek bevezetése, versenytársak megvétele stb. De akár egyszerűen a termékeid árán is emelhetsz (elsőre rossz ötletnek hangzik, de meglepődnél, hogy milyen gyakran beválik).
A bevétel növelésén kívül a költségeket is le lehet csökkenteni ahhoz hogy emelkedjen a céged nyeresége. Például ha több, egymáshoz hasonló iparágban lévő céget is megveszel, akkor elérhetsz egy úgynevezett méretgazdaságosságnak nevezett hatást ha egyesíted ezen cégeidet, hiszen például immár csak egy CEO fogja vinni az egész birodalmat, nem pedig mondjuk 3, így spórolhatsz a fizetéseken; valamint ha immár nagyobb megrendeléseket adsz le a beszállítóidnak, árengedményt fognak adni. De költségcsökkentés az is ha a működés hatékonyabbá teszed pl jobb folyamatok bevezetésével stb.
Végül, ha emlékszel, egyszerre is növelheted mind a nyereséget, mind a szorzót is – és ez által extrémül felturbózhatod az eladási árat.
4. Az osztalék jelentősége és maximalizálásának módjai
Eddig az eladási érték „maximalizálásáról” volt szó. Azonban mint a cikk elején írtam, a kivett osztalék is pénzkeresést jelent ha van egy céged. Az osztalékot pedig a profitból lehet kivenni, és értelemszerűen ha megnöveled a profitot, több osztalékot fogsz tudni kivenni (az osztalék esetében a szorzó nem játszik szerepet, a hitel viszont az ő esetében is hozamnövelő hatású lehet).
5. A hitel 3 további előnye…
De térjünk még egy pillanatra vissza a finanszírozáshoz is. Ha hitelről beszélünk, akkor annak a törlesztőrészletének a tőketörlesztés részét is minden hónapban a cég nyereségéből fizeted be (a hitel esetében a törlesztőrészlet mindig két komponensből tevődik össze, a kamatból és tőketörlesztésből), ami azt jelenti, hogy folyamatosan csökken a bank felé a tartozásod ahogy telnek a hónapok… és ha egy-két év eltelte után eladod a céget, az eredetileg felvett összegnél már jelentősen kevesebb is tud lenni az, amit ekkor vissza kell fizetned a banknak (a pontos mérték függ nyilván a felvett hitelösszeg nagyságától, a kamat nagyságától és az eltelt időtől). Így még egy további növekedést tudsz elérni a befektetéseden a hitel által.
Arról már nem is beszélve, hogy az infláció elértékteleníti a hiteled és a törlesztőrészleteid, csak úgy mint ahogy azt egy esetleges a Forintgyengülés is teszi.
6. Tanulságok levonása és további források a témához
Az eddigieket összefoglalva, láthattad, hogy az egyik legjobb és leggyorsabb módja nagy összegek megkeresésének az „a más pénzét felhasználni és maximális nyereséget elérni rajta”. Nyilván az ilyen befektetés nem rizikómentes, és jól át kell gondolni és utánaolvasni. És nem muszáj magához a cégvezetéshez túl mélyrehatóan értened és magad vezetned a megvett céget, ezzel rengeteg időt spórolsz meg, és így több céged is lehet egyszerre (mert többet nyilván nem tudnál egyedül vezetni). Ha szeretnéd beleásni magad a témába, akkor alapvetően három könyvet tudok ajánlani:
1: HBR Guide to Buying a Small Business
2: Business Wealth Without Risk
3: Buy and Build
7. Előzetes a következő blogposztomból: mások pénzének felhasználása: a hitelen túl is van élet
Ha még ha egy kis ízelítőt megengedsz a következőnek beígért blogposztból – mely mint írtam a vételár finanszírozásának módjairól fog szólni – akkor megemlítem, hogy a hitelen kívül/mellett például saját tőkét is vonhatsz be (pl. barátoktól) a kiszemelt cég vételárának megfizetéséhez. Ennek a lényege az, hogy ezen befektetőknek részesedést kell adnod a megvenni kívánt bizniszből. Ez azt jelenti, hogy nincs kamat és havi törlesztőrészlet, de az osztalékokból és a cég eladásakor befolyó összegből a részesedésüknek megfelelő százalékot kell adnod nekik. De mivel te bonyolítod le az cégvételt, általában ennél valamivel kisebb részesedést kapnak a befektetők, így te is jól jársz.
8. Egy utolsó jótanács
És tényleg egy utolsó gondolat… Ki lehet számolni, hogy a hozammaximalizálás céljából érdemes néhány évente (általánosságban 4-5 évente) eladni a cégeidet és realizálni a nyereséget. Ezt le is vezették konkrét számokkal egy példán a szerzők a már említett Business Wealth Without Risk című könyvben
9. Összefoglalás
A privátkézben lévő cégek megvételén úgy lehet alapvetően a legtöbbet keresni, hogy mások pénzét használod fel majd ezen pénzek segítségével az itt kifejtett módokon a lehető legtöbb pénzt teremted meg magadnak. Ehhez minél nagyobb vételárú céget veszel meg, és főként arra fókuszálsz, hogy a cég megvételkori nyereségét és a megvételkori szorzóját idővel minél nagyobbra tornászd fel, hogy őt a vételárhoz képest majd minél nagyobb áron tudd eladni. A hitel több okból is egy jövedelmező eszköz lehet céljaid elérésére.
Vigyázat azonban, sajnos mint minden befektetési formában, ebben is van rizikó.
—
Az ebben a bejegyzésben elhangzottak nem minősülnek befektetési tanácsnak. A cikk csak információ terjesztési célokat szolgál. Mindenképp a magad meggyőződése alapján dönts egy-egy befektetési lehetőségről.