Hónap: 2024 április

Nagyon megmozgatta a fantáziámat egy érdekes lehetőség a napokban… Erről van szó: mi a helyzet most a lakáspiacon befektetési szempontból azt az esetet vizsgálva, ha céggel vennék egy lakást hosszú távú bérbeadásra, Széchenyi Mikrohitel Max+ hitellel finanszírozva. Ezt a hitelt újonnan alapított cégek is felvehetik 50M Ft-ig és felhasználható bérbeadási célú lakásvásárlásra, így bárki hozzájuthat, csak alapítani kell hozzá egy céget.

Ezt a lehetőséget fogom ebben a cikkben körbejárni.

A hitel futamideje 10 év és a kamata végig fix 5%. Míg a kamat a mai viszonyokhoz képest kedvező, a konstrukció hátulütője hogy csak max 10 évre vehető fel, ezért viszonylag kevés hónapra oszlik el a visszafizetendő hitel, így meglehetősen magasak a havi törlesztőrészletek.

Előre annyit, hogy épp ezért, tehát a magas havi törlesztőrészlet miatt a cashflow szempontjából nem éri meg eleinte a történet (nem marad semmi a bérleti díjból, sőt, még rá is kell minden hónapban fizetni), de összességében, ha egy szerintem valószínűsíthető nagyságú lakásérték-növekedés végbemegy, elég jó hozamot lehet elérni vele ezalatt a 10 év alatt is már, és még hosszabb távon még valószínűbb a siker.

Tegyük tehát fel hogy veszel egy 42m2-es használt tégla lakást egy elfogadható lokációban 35M Ft-ért. A példa során felhasznált számokat lecserélheted akkorákra, amekkorákra szeretnéd ill. reálisnak tartod.

A vételárat 30% önerővel finanszírozod (ennél a hitelprogramnál nagyjából 30% körüli önerő az elvárt), legyen ez most 10M Ft, míg a maradék 25M Ft-ot felveszed a szóban forgó hitelből. Ha hozzáférsz egy tehermentes ingatlanhoz (szülőknek, neked, vagy ismerősnek van aki megengedi hogy felhasználd), akkor önerőnek beszámíthatod azt is, ez esetben nulla kezdőtőkével indulhatsz el.

25M Ft hitel havi törlesztőrészlete ebben a hitel-konstrukcióban 265E Ft. Amúgy egy szuper hitelkalkulátor itt található, én is ezt használom a számok kalkulálásához: https://hitel.csuzdi.hu/ (megadhatsz egy tetszőleges felvenni kívánt összeget, egy futamidőt és egy kamatot, és kiszámolja neked hogy mennyi lenne a törlesztőrészlet).

Én a példámban azt feltételezem, hogy a bérleti díj adózás után a futamidő alatt végig mindig 145E Ft (Ill. itt akár máris beillesztheted az általad a futamidő alatt reálisnak tartott bérleti díjakat). Tehát 265E-145E=120E Ft az, amit minden hónapban saját zsebből be kell fizetned a hitelintézetnek 10 évig. Ez elég rosszul hangzik, de maradj velem…

Tehát a havonta ráfizetendő 120E Ft az 10 év alatt összesen kb 14,4M Ft. De az infláció miatt a későbbi években kevesebbet fog érni az a 120E Ft, ezért én most úgy számolok, hogy ez a 14,4M Ft ez csak 10M Ft. Azért is, mert a havi 120 ezrek nem most kell hogy mind be legyenek fizetve, hanem csak később, és addig be is fektetheted őket valami másba ami hozamot termel. Legyen tehát 10M Ft az amit 10 év alatt be kell fizetned.

Tehát összesen vagy 10M+10M=20M Ft-ba kerül neked ez a lakás (ha nem tudsz ingatlant bevonni önerőnek), vagy 10M Ft-ba (ha be tudsz).

Feltételezem, hogy évi kb. 7 százalékot fog a lakás ára növekedni a következő 10 évben, ami duplázódást jelent (1,07^10 ≈ 2). Tehát amikor a hitel lejár, a lakás 70M Ft-ot fog érni (35M×2). A 20M Ft belerakott pénzre vetítve, ha ekkor eladnád a lakást, az egy 3,5-szörözés (70M/20M=3,5). Ez egy 250%-os hozam, ami kb évi 13,5% ha 10 évre vetítjük (1,135^10 ≈ 3,5). De ha nem adod ekkor el, akkor élvezheted az ezután havonta befolyó bérleti díjakat és a további lakásár-növekedést.

Ha bevontál ingatlant önerőnek akkor a hozam még ennél is sokkal jobb (20M Ft helyett csak 10M-t kell beraknod). 70M/10M=7-szerezés, mindez 10 év alatt, ami kb évi 22%-os hozam.

Még egyszer hangsúlyoznám, hogy mint láthattad itt feltételezéseket használtam a következő számokat illetően: bérleti díj (végig havi 145E Ft), infláció (nem adtam pontosan meg, de hosszabb távon 2-3% szokott lenni), lakásár-növekedés (végig évente 7%), Forint árfolyam (végig stabilnak vettem). Ezek alakulása szinte biztos hogy változni fog a 10 év alatt azaz nem az én számaim fognak pontosan bekövetkezni. De ha a következő tíz évben van havi 120E Ft-od, akkor ha megtartod a lakást hosszú távon (pl “megöröklik majd a gyerekek” stb.), azalatt azért eddig mindig felfele mentek a lakásárak, meg ott van a havonta befolyó szép kis bérleti díj is 10 év után, így én személy szerint meglépném, ha nem másra fókuszálnék most (privát cég keresése befektetésre).

Az említett változókat nagyban befolyásolnák pl a következő események:

• Gazdasági válságok – csökkenő bérleti díjak és lakásárak

• Globális felmelegedés – elköltöző lakosság, kisebb kereslet

• Eu-ból kilépés

• Háborúk – ilyenkor azért elvileg törlesztési moratórium szokott lenni

• Más, úgy nevezett Black Swan („fekete hattyú”) esemény, amit nem lehet előre látni – pl ilyen volt a Covid

(Nem mondom hogy bármelyik be is következik, de kizárni sem lehet).

A havi 265E Ft törlesztő az azonban fix.

Főleg akkor lehet jó neked ez a történet, ha privátszemélyként már nem tudsz ingatlant venni a JTM miatt, mert már kihasználtad a limitedet maximálisan (a JTM, vagyis a Jövedelem Arányos Mutató megszabja jelenleg Magyarországon hogy a havi hiteltörlesztő csak egy bizonyos hányada lehet a havi nettó jövedelmednek, pl 50%-a; így egy idő után elég valószínű hogy nem fér bele több ingatlan magányszemélyként). És akkor is jó lehetőségnek tűnik számomra, ha be tudsz vonni ingatlant az önerőnek, mert akkor már tényleg elég szép hozamot érhettünk el a példámban.

Továbbá, nem is csak egy Széchenyi hitelt lehet felvenni egy cégtulajdonosnak, hanem – és ebben most nem vagyok biztos, meg kell kérdezni – de azt hiszem kettőt vagy hármat. Így jelentősen növelhető az ingatlanportfóliód.

Ráadásul 10 év múlva fel is lehet venni jelzáloghitelként a lakás értékét, esetünkben a 70M Ft-ot, és akkor nem kell eladni a lakást. Vagy be is lehet forgatni egy újabb ingatlan vételébe stb.

Összefoglalva:

Lévén hogy a lakásárakat és az egyéb változókat nehéz előrejelezni, nem tudom azt mondani, hogy most biztosan megéri Széchényi hitellel lakást venni, azonban véleményem szerint, a potenciális rizikók és esetleges nehezebb időszakok ellenére is, hosszú távon valószínűleg jól kell elsülnie a történetnek, de csak amennyiben nem a cashflow a lényeg számodra az első 10 évben; és főleg ha be tudsz vinni önerőnek egy lakást. A dolog némileg skálázható is, tehát több lakást is meg tudsz vele venni. Azt azonban tudni kell, hogy a hitelösszegért a teljes magán vagyonoddal felelsz ebben Széchenyi hitel konstrukcióban.

Végül fontos, hogy ez a cikk nem befektetési tanács, csak információs célokat szolgál és csak az én véleményemet tükrözi. Csak a saját felelősségedre fektess be bármibe is.

Jó hétvégét,

László

Mi a különbség a privát és a publikus cégekbe való befektetés között? Olyan szempontok alapján fogom ma ezt megvizsgálni, mint finanszírozás, kockázatosság, hozam, a befektetés folyamatának idő- munkaigénye, árfolyam-ingadozás, szükséges-e emberekkel foglalkozni, likviditás azaz „pénzzé tehetőség”, a költségek és az értékeltség. Hasznos lehet ismerni a különbségeket, előnyöket-hátrányokat, ha választani akarunk e két invesztálási forma között. Itt vannak:

Finanszírozás:

Míg a nagy árfolyam-ingadozásai miatt egy tőzsdei vételt főleg a saját pénzünkből érdemes finanszírozni, egy nem-nyilvános cég megvételéhez sokféle idegen forrást is felhasználhatunk (például felvehetünk hozzá kölcsönt magától az eladótól, a cég beszállítóitól vagy épp egy banktól; lásd ezt a korábbi bejegyzésem hogy hogyan lehet privát cégek megvételét mások pénzéből finanszírozni).

Rizikó:

Mivel a tőzsdénél tehát a saját pénzünket használjuk, ott nagyobb a rizikó. Ott nagyot is veszíthetünk, akár az egész betett tőkénket. Ezzel szemben egy olyan cég megvételénél, mely nem nyilvános, az a cél hogy minél kevesebb saját pénzt rakjunk magunk a vételárba, ezért ha csődbe is menne a cég, akkor sem veszítünk sokat, persze csak ha egy Kft-t használtunk.

Diverzifikálni lehet mindkét befektetési lehetőség esetében, de nyilván bonyolultabb saját cégek esetében, mert azokból elég nehéz összehozni mondjuk egy 8-10 cégből álló portfóliót, míg a tőzsdén ez gyerekjáték.

Hozam:

Mindkét esetben elérhetőek jelentős hozamok. Lásd a korábbi bejegyzéseimet. Megjegyzem, ha mások pénzéből veszünk egy nem-nyilvános kézben lévő céget és sikerül magasabb áron eladnunk (pl mert megnöveltük a cég nyereségét), akkor a saját magunk által berakott önerőn extrém magas hozamok is elérhetőek; lásd itt). Ha például a cég eredeti vételárának a 10%-t fizettük saját zsebből amikor megvettük, és ha ezután a vételárhoz képest kétszeres áron adjuk el, és akkor a hozamunk 1.000%, tehát tízszereztünk.

A folyamat idő- és munkaigénye:

Mire egy privát cég a kezünkbe kerül, az egy hosszadalmas folyamat. Sok munkát igényel az eladó cégek felkutatása, átvilágítása / elemzése, a tárgyalások a tulajjal és az ügyvédekkel. És akkor még nem biztos hogy nem gondolja meg magát az eladó az utolsó pillanatban. Sok munka belemegy és kicsi a megvalósuló cégvételek aránya a szóba jöhető cégek számához képest. Miután megvettük a nem-nyilvános céget, ha fel is veszünk egy CEO-t a vezetésére, akkor is kell néha foglalkozni vele, stratégiát stb kidolgozni. Egy részvényvásárlás ezzel szemben pillanatok alatt megtörténik, viszont munka ott is felmerülhet – a stratégiánktól függően nem is kevés – például én naponta többször nézek fórumokat, beszélgetek más befektetőkkel és olvasok pénzügyi jelentéseket, azért is, hogy új ötleteket találjak, mind pedig azért, hogy monitorozzam a már meglévő cégeket a portfóliómban. De a tőzsdézést csinálhatjuk jóval passzívabban is.

Árfolyam-ingadozás:

Egy részvény árfolyama nagyon tud ingadozni, ami stresszes lehet, míg egy privát cég árát nem figyeljük annyira, nem ismerjük minden pillanatban. Ennek ellenére ha belefolyunk az irányításába a privát cégünknek, akkor könnyen stresszesebb lehet az életünk, mintha egy nyilvános cégben lenne tulajdonrészünk.

Emberekkel bánás:

Még ha fel is veszünk egy CEO-t a privát cégünk futtatására, vele akkor is vélhetőleg sokszor kell kommunikálnunk (egy hosszú távú kapcsolatban leszünk vele! 🙂 ), míg a tőzsdén jegyzett cégek esetében elég lehet ha követjük a cég által kiadott híreket és pénzügyi jelentéseket, vagy ennél is kevesebb. Továbbá a privát úton sok dolgunk lesz az ügyvéddel és a tulajokkal főleg a cégkeresés során.

Likviditás:

Lehet hogy évekig kell tartanunk a privát céget, ráadásul még akkor is, ha nem teljesít jól. Ez energiaigényes. Illetve ha pedig jól menne a cégnek, akkor is lehet hogy csak sok idő múlva tudjuk realizálni a hozamot egy eladáson keresztül. Míg egy publikustól megválhatunk, amikor csak akarunk.

Ráhatás:

A tőzsdei cég működésébe nincs igazán beleszólásunk (kivéve azt hogy szavazhatunk a közgyűlésén néhány dologról mint hogy kik legyenek az igazgatók stb; és pl vannak nagybefektetők mint pl Carl Icahn aki ráhatást tud gyakorolni a vezetésre is, de ő nagyon nagyban játszik). Ezzel szemben a saját cégünk dolgaiba annyira folyunk bele, amennyire csak akarunk. Több információnk is lesz a saját cégünkről (ha akarjuk), mint egy nyilvános kézben lévő cégről. Továbbá mi jelölhetjük ki a CEO-t és az igazgatótanács tagjait.

Költségek:

Részvények esetében elenyészőek, míg a privát cégeknél igen jelentősek lehetnek. Főleg a könyvelők, az ügyvédek, és a ráfordított időnk azok amik drágák, és nem garantált, hogy egy-egy cég amellyel foglalkoztunk – s pénzt költöttünk rá – a végén a mienk is lesz.

Értékeltségek:

A privát cégek piacán a profitok körülbelül 3-9-szeresát szokták egy cégért fizetni, míg a tőzsdén ez mostanában átlagosan a 20-at is megközelíti…

Összefoglalás:

Mindkét befektetési formának megvannak a maga előnyei és a hátrányai, melyeket érdemes mérlegelni mielőtt választunk köztük, illetve lehet mindkét formát művelni. Kinek mi passzol jobban, de a részvények legnagyobb előnye az hogy könnyebb velük kereskedni, hozzáférhetőbbek, míg a saját cégünk felett nagyobb befolyásunk van és nagyobb hozamok is elérhetőek az ő esetükben, de több munka is van velük.

Először egy kis aktualitás velem kapcsolatban…Volt aki megkérdezte tőlem az utóbbi, privátkézben lévő cégekről szóló cikkeimet olvasva, hogy belevágtam-e abba a témába. Akkor azt válaszoltam hogy nem, de ezennel bejelenthetem, hogy egy barátommal megpróbálunk elindulni ezen az úton és keresünk ilyen cégeket. Ha tudsz eladó céget, megköszönném a tippedet. Az Értécash Facebook csoportban kapcsolatba léphetsz velem: https://www.facebook.com/groups/ertecash

Nagyon kíváncsiak leszünk arra, hogy itthon is megvalósítható-e a nem saját zsebből történő cégvétel ill. finanszírozás, és ez az egész egy nagy tanulási folyamat lesz a számunkra. Izgalmas idők lesznek ezek, és úgy tervezem, hogy be fogok itt számolni minden fontos tanulságról!

De most térjünk át a mai bejegyzés témájára, mely arról fog szólni, hogy egy befektetésre kiszemelt cégnek (legyen az akár privátkézben, akár tőzsdén lévő) nem csak az eredménykimutatása (rövidítve: EK) az, ami számít, hanem a mérlege is létfontosságú, melynek ráadásul jóval kevésbé szembetűnő az üzenete, kibogozását talán titkok között való halászáshoz hasonlítanám 🙂

Nem hibáztatnék senkit, aki csak az EK-ra fókuszál, hiszen abból lehet kiolvasni, hogy mennyi nyereséget ér el a cég évente, amiből pedig a Fundamentális Cégelemzés és az Értékalapú Befektetési Stratégia szerint a cég értéke, vagyis a jövőbeni eladási célárfolyam (tőzsdei cég esetében) vagy eladási célár (privát cég esetében) is megállapítható. Fontos az EK? Nagyon is!

De mi a helyzet a mérleggel?

Nem tagadom, van, amit sok esetben még meg is szoktuk nézni rajta: a készpénz- és adósságállományt. (Ők azért fontosak, mert belőlük kiolvasható hogy mennyire bírna ki a cég egy-egy válságot, tudna-e osztalékot fizetni vagy épp a növekedésbe fektetni (vagyis meg tudna-e más cége(ke)t venni vagy növelni az árukészletet és új személyzetbe és marketingbe invesztálni)). Ha Te azok közé tartozol, akik ennél is mélyebbre szoktak ásni a mérlegben, akkor respect! Nem is kell továbbolvasnod…

Ha viszont Te is olyan vagy mint korábban én (mert azelőtt bevallom én is eléggé elhanyagoltam a mérleg tanulmányozását) akkor érdekesnek fogod találni, a következő, egynéhány még életbevágóbb és jóval kevésbé egyértelmű tanulságot, amit rejt.

…egy hírlevél számot fogok az elemzésemhez alapul venni, melyet a Permanent Equity cég publikált.

Képzeljük el tehát a következő tételeket egy mérlegben, amely egy kitalált, kis építőipari cégé:

Tegyük fel továbbá, hogy az EK-ból tudjuk, hogy a cég 2023-ban 40 M Ft nyereséget ért el.

Míg ez a 40 M Ft-os nyereség szépen hangzik, a mérleg gyanús. A követelések nagyon megnőttek, ami azt jelenti hogy lassabban fizetnek a cég a vevői. Továbbá, próbál a cég minél hamarabb, minél többet kiszámlázni. És új biztosítékot kellett letennie a vállalatnak az egyik hitelezője számára (15 M Ft-os tétel), ami arra enged következtetni hogy a hitelező bizalma csökkent a cég pénzügyi kilátásaival kapcsolatban.

De további, romló kilátásokról tanúskodó tételeket is tapasztalhatunk:

A beszállítók próbálnak minél rövidebb fizetési határidőket megszabni (a „tartozások” tétel csökkent). A vállalat a rövid távú hitelét vissza kellett hogy fizesse a banknak. A hosszú távú hitel pedig megnőtt, ami azt jelenti hogy a cég sok pénzt vett fel (amiért valószínűleg magas kamatot kérnek a bankok, és a vállalat mozgásterét is vélhetőleg nagyon lecsökkentik). Ezt nem tenné a cég ha nem lenne rá nagyon szüksége.

Mindezekből arra lehet következtetni, hogy az üzlet hanyatlik, és ezt a hitelezők is észlelik és szigorítanak. A vevők is valószínűleg értesülhettek az igaz pletykákról, mert próbálnak minél később fizetni – hiszen azt gondolják, hogy lehet, hogy sosem fog kelleniük. A beszállítók pedig hasonló logika alapján számláik minél hamarabbi kiegyenlítését akarják elérni.

A valóság az lehet ebben az esetben, hogy a szóban forgó kitalált építőipari cég egy-két munkájánál valószínűleg problémák léphettek fel.

Mi a tanulság mindebből? Míg az eredménykimutatás nagyon szép képet festett, a mérleg épp az ellenkezőjéről árulkodott. Az eredménykimutatás megmutatja hogy mi történt egy adott, de múltbéli időintervallumban (pl. a 2023-as évben), míg a mérleg értelmet ad az adott periódusban történteknek és egyben a jövőről is beszél.

Természetesen sok más információ is kiolvasható egy-egy mérlegből, a mai csak egy bevezetés a témába. De láthatod, hogy van olyan fontos ez a pénzügyi jelentésfajta, mint az EK, amikor egy befektetési döntést kell meghoznod… hiszen amikor befektetsz, mindig a jövőt kell megjósolnod, és a róla alkotott képed alapján döntened, és ebben ő, tehát a mérleg lehet a segítségedre. Remélem Te is úgy vagy vele, mint én, és megszeretted, hogy miről mesél. Én immár mindig belenézek, amikor egy-egy céget elemzek.

Szép napot!

László

Az előző posztomban bemutattam, hogy privát kézben lévő cégek megvétele egy magas hozamú befektetés lehet, főleg akkor, ha minél kevesebb pénzt teszel bele saját zsebből a vételárba. A mai bejegyzésben arról lesz szó, hogy honnan szerezhetsz idegen forrást ilyen ügyletek finanszírozására.

Alapjául az előző alkalommal már említett könyv, a Business Wealth Without Risk, 5. fejezete, szolgál.

10 módszert neveznek meg a szerzők, és én még hozzá fogok tenni 5-öt. Vegyük sorra őket.

1. Üzletág leválasztás (Carve out)

Tegyük fel hogy meg akarsz venni egy orvosi kötszer gyártó céget, melynek ára 100 millió Ft. A tulajjal való kommunikáció során tudomásodra jut, hogy a cég tulajdonában van egy söröskupakgyártó gép is, mely szintén értékes, és 30 millió Ft-ért el lehetne adni. Ha leválasztod ezt az üzletágat (mert nem a fő tevékenységhez kapcsolódik, nem ezzel akarsz foglalkozni), és eladod a gépet, máris csak 70 millió Ft-tal kell előrukkolnod a cég megvételéhez, nem pedig 100 millió Ft-tal.

2. Beszállítói kölcsön

Megkeresheted a kiszemelt cégnek az egyik beszállítóját, hogy hamarosan te leszel az új tulaj, s továbbra is nagy összegekben szeretnél rendelni tőlük, cserébe adnának-e kölcsön neked a cég megvételére. A kölcsönt a cég majdani nyereségéből törleszted a megállapodás szerinti időtáv alatt.

3. Előleg a cég követeléseire

Lehet, hogy a megvenni kívánt cégnek nagy összegű követelése van kint. Ezekre sok pénzintézet ad előleget.

4. Cashflow alapú finanszírozás

A bankok megnézik hogy mennyi a cég profitja illetve a cashflowja. Ennek alapján adnak neked kölcsönt.

5. Eladói kölcsön

A cég tulajának azt mondod, hogy a vételár mondjuk 50%-át csak a következő mondjuk nyolc évben fogod kifizetni, évente egyenlő részletekben, x%-os kamatot is fizetve. A nyereségből fogod ezt megtenni, így ennél a finanszírozási formánál sem kell a saját zsebedbe nyúlnod.

6. A management bevonása a finanszírozásba

A cég vezetésének vagy fő alkalmazottainak érdekében állhat, hogy valamennyi tulajdonrészért cserébe saját pénzükből adjanak neked a cég megvételére.

7. Árukészlet átvétele részletekben

A tulajjal megállapodhatsz, hogy az árukészletért csak ütemekben fizetsz, ahogy egyre fogy az áru.

8. Tőkebevonás magánszemélyektől

Megkeresheted a barátaidat és családtagjaidat hogy beszállnának-e a cégbe amit meg kívánsz venni, tulajdonrészért cserébe.

9. Earnout

A vételár egy részét csak akkor fizeted meg ha a cég miután átvetted, a következő mondjuk 2 évben ugyan annyi vagy még több profitot termel mint a tranzakció előtti évben (a pontos számokban meg kell állapodnotok). Ebben az a jó hogy rávilágít arra hogy a tulaj nem árul-e zsákbamacskát, tehát hogy elhiszi, hogy a cég a következő években is hasonlóan profitábilis lesz mint amilyen számokat a múltból bemutatott neked.

10. Elhalasztott részletfizetés

Bizonyos esetekben, mint például a cashflow alapú finanszírozásnál, csak az adásvétel lecsengése után juthatsz a forráshoz (a bank csak így megy bele). Ilyen esetben mondhatod azt az eladónak, hogy a vételár X%-ának megfizetéséhez először át kell hogy íródjon a cég a te nevedre, de az adás-vételt követő fél éven belül ezt az összeget is megadod neki.

11. Tartson meg a tulajdonos 20%-ot a cégből

Ez azért hasznos, mert így a tulajdonos megint csak érdekelt abban hogy később jól menjen a cég, ne verjen át.

12. Közösségi finanszírozás

Ma már léteznek startupok, amelyek közösségi finanszírozásra adnak lehetőséget. Ilyen Kickstarter, és idehaza a Tőkeportál is.

13. Kölcsön egy nagyobb vevődtől

Ha jó és hosszú múltra visszatekintő kapcsolata van a cégnek egy-egy vevőjével, tőlük is kérhetsz kölcsön, cserébe továbbra is szállítani fogsz nekik.

14. Ingatlan fedezetű hitel

Ha van ingatlan a tulajdonodban, felvehetsz rá szabad felhasználású jelzáloghitelt, és a kapott összeget beforgathatod a vételárba.

15. Banki felvásárlási hitel

Bizonyos vételártól a bankok adnak egyedi vizsgálat alapján hitelt egy-egy cég megvételére. De ez tényleg nagy felvásárlások esetében szokott így lenni.

Fontos, hogy előre jól átgondold hogy az egyes finanszírozási módok mennyi havi vagy éves kiadással fognak járni (törlesztőrészletek nagysága), és hogy a cég által termelt nyereség bőven fedje ezeket a kiadásokat.

Mert bármikor jöhet egy válság és lecsökkenhet a nyereség, akár a törlesztőket sem fedezheti ekkor. Azokat pedig akkor is fizetni kell tudni valamiből. Érdemes tehát úgy megszerkeszteni a finanszírozási struktúrát, hogy szép „ráhagyást tudj hagyni a költségekre”, továbbá a jó időkben félretenni a nyereségből. Ha nagy gond van, esetleg újratárgyalhatóak a hitelek, vagyis meghosszabbítható a futamidő, így csökkentve a törlesztőt, és bevételkiesésre is lehet kölcsönt kapni bankoktól bizonyos esetekben, és létezik bevételkiesés elleni biztosítás is. Továbbá érdemes törekedni arra, hogy ne kelljen személyesen kezességet vállalnod a hitelekre, hogy a legrosszabb esetben se menj teljesen tönkre (ha becsődölne a cég; és érdemes Kft-ban működni), valamint nem az összes pénzed egy cégbe tenni, hanem némi diverzifikációt gyakorolni.

A könyv szerzői a kurzusaikban állítólag több mint 200 finanszírozási lehetőséget is bemutatnak 🙂 Ez a 15, amit taglaltam, jó kiindulásnak számít szerintem. Jó megvalósítást, és Kellemes Húsvétot kívánok!

Ezen a ponton megint hangsúlyoznám, hogy egy befektetés sem, így ez sem, rizikómentes. Kizárólag a saját meggyőződésed alapján dönts, és ez a bejegyzés sem befektetési tanács.