Az előző posztomban bemutattam, hogy privát kézben lévő cégek megvétele egy magas hozamú befektetés lehet, főleg akkor, ha minél kevesebb pénzt teszel bele saját zsebből a vételárba. A mai bejegyzésben arról lesz szó, hogy honnan szerezhetsz idegen forrást ilyen ügyletek finanszírozására.
Alapjául az előző alkalommal már említett könyv, a Business Wealth Without Risk, 5. fejezete, szolgál.
10 módszert neveznek meg a szerzők, és én még hozzá fogok tenni 5-öt. Vegyük sorra őket.
1. Üzletág leválasztás (Carve out)
Tegyük fel hogy meg akarsz venni egy orvosi kötszer gyártó céget, melynek ára 100 millió Ft. A tulajjal való kommunikáció során tudomásodra jut, hogy a cég tulajdonában van egy söröskupakgyártó gép is, mely szintén értékes, és 30 millió Ft-ért el lehetne adni. Ha leválasztod ezt az üzletágat (mert nem a fő tevékenységhez kapcsolódik, nem ezzel akarsz foglalkozni), és eladod a gépet, máris csak 70 millió Ft-tal kell előrukkolnod a cég megvételéhez, nem pedig 100 millió Ft-tal.
2. Beszállítói kölcsön
Megkeresheted a kiszemelt cégnek az egyik beszállítóját, hogy hamarosan te leszel az új tulaj, s továbbra is nagy összegekben szeretnél rendelni tőlük, cserébe adnának-e kölcsön neked a cég megvételére. A kölcsönt a cég majdani nyereségéből törleszted a megállapodás szerinti időtáv alatt.
3. Előleg a cég követeléseire
Lehet, hogy a megvenni kívánt cégnek nagy összegű követelése van kint. Ezekre sok pénzintézet ad előleget.
4. Cashflow alapú finanszírozás
A bankok megnézik hogy mennyi a cég profitja illetve a cashflowja. Ennek alapján adnak neked kölcsönt.
5. Eladói kölcsön
A cég tulajának azt mondod, hogy a vételár mondjuk 50%-át csak a következő mondjuk nyolc évben fogod kifizetni, évente egyenlő részletekben, x%-os kamatot is fizetve. A nyereségből fogod ezt megtenni, így ennél a finanszírozási formánál sem kell a saját zsebedbe nyúlnod.
6. A management bevonása a finanszírozásba
A cég vezetésének vagy fő alkalmazottainak érdekében állhat, hogy valamennyi tulajdonrészért cserébe saját pénzükből adjanak neked a cég megvételére.
7. Árukészlet átvétele részletekben
A tulajjal megállapodhatsz, hogy az árukészletért csak ütemekben fizetsz, ahogy egyre fogy az áru.
8. Tőkebevonás magánszemélyektől
Megkeresheted a barátaidat és családtagjaidat hogy beszállnának-e a cégbe amit meg kívánsz venni, tulajdonrészért cserébe.
9. Earnout
A vételár egy részét csak akkor fizeted meg ha a cég miután átvetted, a következő mondjuk 2 évben ugyan annyi vagy még több profitot termel mint a tranzakció előtti évben (a pontos számokban meg kell állapodnotok). Ebben az a jó hogy rávilágít arra hogy a tulaj nem árul-e zsákbamacskát, tehát hogy elhiszi, hogy a cég a következő években is hasonlóan profitábilis lesz mint amilyen számokat a múltból bemutatott neked.
10. Elhalasztott részletfizetés
Bizonyos esetekben, mint például a cashflow alapú finanszírozásnál, csak az adásvétel lecsengése után juthatsz a forráshoz (a bank csak így megy bele). Ilyen esetben mondhatod azt az eladónak, hogy a vételár X%-ának megfizetéséhez először át kell hogy íródjon a cég a te nevedre, de az adás-vételt követő fél éven belül ezt az összeget is megadod neki.
11. Tartson meg a tulajdonos 20%-ot a cégből
Ez azért hasznos, mert így a tulajdonos megint csak érdekelt abban hogy később jól menjen a cég, ne verjen át.
12. Közösségi finanszírozás
Ma már léteznek startupok, amelyek közösségi finanszírozásra adnak lehetőséget. Ilyen Kickstarter, és idehaza a Tőkeportál is.
13. Kölcsön egy nagyobb vevődtől
Ha jó és hosszú múltra visszatekintő kapcsolata van a cégnek egy-egy vevőjével, tőlük is kérhetsz kölcsön, cserébe továbbra is szállítani fogsz nekik.
14. Ingatlan fedezetű hitel
Ha van ingatlan a tulajdonodban, felvehetsz rá szabad felhasználású jelzáloghitelt, és a kapott összeget beforgathatod a vételárba.
15. Banki felvásárlási hitel
Bizonyos vételártól a bankok adnak egyedi vizsgálat alapján hitelt egy-egy cég megvételére. De ez tényleg nagy felvásárlások esetében szokott így lenni.
Fontos, hogy előre jól átgondold hogy az egyes finanszírozási módok mennyi havi vagy éves kiadással fognak járni (törlesztőrészletek nagysága), és hogy a cég által termelt nyereség bőven fedje ezeket a kiadásokat.
Mert bármikor jöhet egy válság és lecsökkenhet a nyereség, akár a törlesztőket sem fedezheti ekkor. Azokat pedig akkor is fizetni kell tudni valamiből. Érdemes tehát úgy megszerkeszteni a finanszírozási struktúrát, hogy szép „ráhagyást tudj hagyni a költségekre”, továbbá a jó időkben félretenni a nyereségből. Ha nagy gond van, esetleg újratárgyalhatóak a hitelek, vagyis meghosszabbítható a futamidő, így csökkentve a törlesztőt, és bevételkiesésre is lehet kölcsönt kapni bankoktól bizonyos esetekben, és létezik bevételkiesés elleni biztosítás is. Továbbá érdemes törekedni arra, hogy ne kelljen személyesen kezességet vállalnod a hitelekre, hogy a legrosszabb esetben se menj teljesen tönkre (ha becsődölne a cég; és érdemes Kft-ban működni), valamint nem az összes pénzed egy cégbe tenni, hanem némi diverzifikációt gyakorolni.
A könyv szerzői a kurzusaikban állítólag több mint 200 finanszírozási lehetőséget is bemutatnak 🙂 Ez a 15, amit taglaltam, jó kiindulásnak számít szerintem. Jó megvalósítást, és Kellemes Húsvétot kívánok!
Ezen a ponton megint hangsúlyoznám, hogy egy befektetés sem, így ez sem, rizikómentes. Kizárólag a saját meggyőződésed alapján dönts, és ez a bejegyzés sem befektetési tanács.