A nagy részvényáremelkedések képlete

Az én stratégiám szerint minden részvény árfolyamát előbb-utóbb a mögöttes cég értéke határozza meg. Az értéket pedig a szorzószám és a cég nyereségének a szorzataként definiálhatjuk a legegyszerűbben – gondoljunk a P/E mutatóra.

Ebből következik, hogy egy részvény árfolyama három módon mehet fel: vagy a szorzószám nő, vagy a nyereség, vagy mindkettő.

Nyilván, a legnagyobb árfolyam-növekedés akkor van, ha mindkét tényező növekszik (és mindkettő minél nagyobb mértékben), mivel összeszorozzuk őket. Például ha a szorzószám megkétszereződik, akkor megkétszereződik a részvényár is, de ha eközben a cég nyeresége is megkétszereződik, immár meg fog négyszereződni a részvényár.

Néhány példa arra hogy hogyan találhatunk olyan részvényeket, ahol mindkét tényező növekedni fog:

Ilyen szituációkat érdemes keresni, hogy kicsi szorzószámú cégekre találjunk:

  • Ismeretlen, kicsi, és kevesek által követett a részvény
  • Röviddel valami rossz hír után van a cég ami miatt az árfolyama bezuhant, de ez hosszú távon nincs negatív hatással a nyereségre és a bevételre
  • Főleg kisebb cégek esetében: egy nagyrészvényes (például egy befektetési alap) valamilyen olyan ok miatt megválik a részvényeitől, ami nem a mögöttes cég teljesítményével kapcsolatos. Azzal, hogy sok részvényt elad, lenyomja a részvényárat
  • Alulértékelt a részvény

És a nyereség ilyen szituációkban kezdhet el például gyorsan növekedni:

  • Épp egy válságból jön ki a cég
  • Új menedzsmentet neveznek ki
  • Jelentős új termék kerül bevezetésre
  • Költségcsökkentésen ment keresztül a cég

Tehát az alulértékelt (tehát kis szorzón forgó) és a nyereségüket gyorsan növelő cégek a legjobb kombináció.

Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb cégeket vizsgálunk, alapvetően annál nagyobb tud lenni az alulértékeltség (mert kevesen követik őket) és a nyereségnövekedés is (mert kisebb bázisról indulnak a számok). Engem egyebek mellett ez vonzott be a kis cégek világába; melyben a fenti eset, hogy egy-két év alatt megpárszorozódik egy cég árfolyama, ha jól választunk céget, a valóságban is sokszor bekövetkezik. És – megint-csak ha jól választunk – a rizikó is viszonylag kicsi. Szóval megéri belépni ebbe a világba. Csak meg kell tanulni, hogy mi alapján válasszunk, majd meg kell találni az ilyen részvényeket, és folyamatosan monitorozni, hogy rendben teljesít-e továbbra is a mögöttes cég, végül tartani őket egy darabig. Nem kevés munka van vele. De ez a képlet.