Tudod hogyan gazdagodott meg Warren Buffett ennyire? Ha nem ismernéd őt, ő minden idők legsikeresebb befektetője és a világ egyik leggazdagabb embere. Elárulom, nem csupán az a titka, hogy jól fektetett be. Hanem az is, hogy mások pénzét fektette be jól, így sokkal nagyobb tőkén tudta azokat a hozamokat elérni amiket elért, és ezáltal több pénzt megtartani. Hiszen 100 Forinton 20% hozam az 20 Forint, míg 1000 Forinton ugyan ekkor hozam, tehát 20%-os, az 200 Forint.
Igazán sok pénzt a legtöbbünk csak úgy kereshet, ha mások pénzét fekteti be.
Kivétel ez alól az, ha valaki eleve nagy tőkével indul, vagy felépít egy sikeres, nagy céget kis tőkéből, vagy nagyon nagy hozamokat ér el hosszabb ideig. De hogy kell elképzelni azt, hogy mások pénzét fektetjük be?
Nézzünk meg néhány konkrét példát erre, ami a legtöbb ember számára is elérhető (még ha nincs is nagy kezdőtőkéje):
- A legelterjedtebb példa a lakáshitel. A saját pénzünkből keveset kell nekünk csak beletennünk (önerő), és meg tudunk venni egy jóval ezt az összeget meghaladó értékű ingatlant a bank pénzét felhasználva. Pénzt pedig úgy keresünk ezzel, hogy a bérlő kifizeti a törlesztőrészletet, és miután lejár a hitel, ott van egy nagyon értékes ingatlan a 100%-os tulajdonunkban. De talán a bérleti díjból is marad valamicske, és időközben az ingatlan értéke is felmehetett.
- Felépíthetünk egy nagy, profitábilis céget kockázati tőkéből, és mivel nem az egész tulajdonhányadot adtuk oda a befektetőnek cserébe a pénzéért, a végén ha eladjuk a céget, akkor mi is kapunk az eladási árból (a tulajdonhányadunk arányában), illetve a cég tevékenységéből befolyó profit ugyanekkora hányada is a mienk.
- Megvehetünk egy nagy céget hitelből és más emberek pénzéből (ha meg tudtuk őket győzni, hogy fektessenek be az üzletbe), majd jól megnöveljük a cég nyereségét, ezáltal amikor eladjuk a céget, már sokkal többet fog érni mint amennyiért megvettük, és ezáltal kereshettünk sokat rajta (még akkor is ha a befektetőinknek ez esetben is tulajdonrészt kellett adnunk).
- Ez nem a legtöbbünkre vonatkozik, de a tőzsdén jegyzett cégek is vonhatnak be tőkét úgy, hogy új részvényeket bocsájtanak ki és adnak el (vagy hitelt vesznek fel), majd ebből vesznek meg egy másik céget ugyan olyan logika mellett mint amit az előbb taglaltam, vagy a tőkét arra is használhatják, hogy organikusan növekedjenek (például több készletet vesznek belőle, amit később eladnak).
- Végül: a volt tulajdonosa annak a cégnek amit megvettünk a vételár jelentős részét csak több év alatt kapja meg, részletekben, melyeket mindig a cég által elért profitból fizetünk meg. Ezt hívják eladói finanszírozásnak.
Rátérve Buffett úrra, ő még egy másik, ezeknél is zseniálisabb módon használta mások pénzét a meggazdagodáshoz. Azt csinálta, hogy biztosító cégeket vett meg, amelyeknek az a kimagasló előnye, hogy a biztosítottak előre befizetnek nagy összegeket, melyeket a biztosítónak csak később kell kifizetnie a károsultaknak, és addig ezt a pénzt a társaság befektetheti. Buffett úr is ezt használta ki. Ez a módszer négy okból is jobb mint az előbbi példák. Az egyik az, hogy egy-egy biztosító ha nagy méretű, akkor hatalmas a vagyon ami felett rendelkezhet, és ezért a rajta elért, abszolút értelemben számított hozam is nagyon jelentős volt. A második ok az, hogy Buffett eleve nagyon olcsón vette meg a biztosítókat. A harmadik ok az, hogy a biztosítók vagyonát úgy használhatta Buffett úr, hogy nem kellett kamatot fizetnie utána, ellentétben egy hitellel. Végül, a negyedik ok, és ez a személyes kedvencem, hogy olykor eleve mások pénzét használta fel a biztosítótársaságok megvételéhez is! 🙂
A tanulság az, hogy még ha nincs is nagy indulótőkénk, akkor is van lehetőség arra, hogy szépen keressünk, ha egy kicsit kreatívak vagyunk. Warren Buffett is ezt tette, és mások pénzét fektette be (és ez is a meggazdagodásának egyik fő titka). Ez nagyon inspiráló tud lenni.