Ha egy privát kézben lévő cégbe szeretnénk befektetni (vagy az egészet megvenni), szinte biztosak lehetünk benne, hogy nem lesz tökéletes a befektetés / a cég. A tökéletes befektetés ugyanis egyszerűen nem igazán létezik. Ráadásul előre nem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni, hogy az a konkrét befektetés sikeres lesz-e. Azonban minden befektetés minőségét és potenciálját be lehet elég jól lőni bizonyos kritériumok alapján előre is. Arról fogok ebben a bejegyzésben írni, hogy milyen kritériumoknak kell teljesülniük ahhoz, hogy egy olyan befektetést találjunk, mely nagy valószínűséggel jó lesz.
De hogyan kell ebben a kontextusban definiálni azt, hogy „nagy valószínűséggel jó lesz” a befektetés?
Egy apró megjegyzés mielőtt továbbhaladunk: ez a poszt kicsit az SaaS, azaz a felhőalapú szoftvercégek megvételét vizsgálja, de a poszt tartalmának 90%-a érvényes minden más üzletágban tevékeny cégre is.
Egy-egy befektetés minőségének a mérése: Hozam vs Rizikó
Minden befektetést a „rizikó vs. hozam” profilja alapján ítélünk meg és hasonlítunk egymással össze. A hozam miatt azért, mert az mutatja meg a befektetés lényegét, azaz hogy mennyit keresünk az ügyleten; a rizikó miatt pedig azért, mert a hozam nem biztos a befektetés időpontjában, és érdemes tudnunk hogy mibe vágunk bele, mennyit veszíthetünk a legrosszabb esetben és azt is meg kell fontolni, hogy az adott rizikó mellett megfelel-e nekünk a hozampotenciál, tehát kárpótolva vagyunk e az adott rizikó méretéért. A „nagy valószínűséggel jó lesz” tehát azt jelenti – és ez egyben az ideális befektetés megtestesítője – hogy a befektetés időpontjában a megjósolt hozam nagy, míg míg ennek a hozamnak a beteljesülésének az esélye is nagy (azaz kicsi a rizikó). A hozamot és a rizikót pénzben ill. százalékban fejezzük ki.
Tehát a hozamról és a rizikóról szól minden befektetés.
Például ennek a koncepciónak egy gyakran használt megközelítése az, ha azt mondjuk, hogy „konzervatív feltételezések mellett valószínűsíthető hogy 30%-ot kereshetünk ezen a befektetésen (hozam) egy év alatt, és a legrosszabb esetben 10% veszíthetünk a tőkénkből (rizikó)”.
A hozam és a rizikó számítása
A vételárat és a tranzakció egyéb költségeit összedobják a befektetők, ez lesz a befektetett tőke. Ennek a nagyságához viszonyítva kell megvizsgálni, hogy mennyi pénzhez jutnak (vagy mennyit veszítenek) a befektetők a befektetés tartásának időtartama alatt (vagy évente a befektetés tartása alatt, de itt most nem az évi hozamot számoljuk ki, hanem az egészet). A százalékos hozamot tehát így számoljuk ki: ((befektetőknek befolyó pénz a befektetés időtartama alatt / befektetett tőke) – 1)×100). Ha pl 100 Forintot fektetünk be, és 200 Forint folyik be a befektetésből a tartása alatt, akkor ((200/100)-1)×100)=100%” a hozam. Ha a befolyó pénz kevesebb, mint a befektetett pénz, akkor veszteséget, vagy másnéven negatív hozamot érünk el, amely a rizikó.
Miből áll össze a hozam, azaz a „befolyó pénz”?
Pénz pedig egyrészt az osztalékból folyik be a befektetőknek, másrészt a cég majdani eladásából. Ezen két pénzforrásnak a nagysága a cég cashflowjától függ (ami olyasmi mint a nyereség), mert osztalékot is a cég cashflowjából lehet kivenni, és a cég eladási árát is a cég cashflowja alapján állapítják meg.
Minden út a cashflowhoz vezet
Összességében tehát következik, hogy a befektetés valószínűsíthető sikerességét a rizikó-vs-hozam-profil alapján ítéljük meg, amely a befektetés tárgyából valószínűleg befolyó cashflow nagyságától függ.
Mit kell vizsgálni a befektetés előtt?
Ezért ha azt szeretnénk megtudni, hogy milyen lesz a befektetésünk kimenetele valószínűleg, akkor a cashflowra ható erőket kell vizsgálnunk (és ezen erők alkotják a bevezetésben említett „kritériumokat”). A befektetés előtt a cél az, hogy ezen kritériumok vizsgálata alapján a legjobb – és részünkről is elfogadható – rizikó vs hozam profillal rendelkező céget válasszuk ki („a legnagyobb hozampotenciállal rendelkezőt, melynek a rizikói is kicsik”); és a befektetés után pedig az, hogy ezen cashflowra ható tényezők manipulálásával maximalizáljuk a cég értékét és az osztalékokat, amit úgy tehetünk meg, ha a cashflowt maximalizáljuk, mindezt tesszük amellett, hogy nem megyünk bele ezen intézkedések által túl nagy új rizikókba.
A legfontosabb kritériumai egy jó befektetésnek
- Ha kisebb cashflow-szorzón tudjuk megvenni a céget mint amennyi a fair szorzó lenne, azaz amennyiért valószínű el tudnánk adni a vállalkozást, az eleve már biztonságot nyújt, például mert így több negatív hatás érheti a cashflownkat ahhoz, hogy még így is ugyan annyiért el tudjuk adni a céget, mint amennyiért vettük. Minél olcsóbban vásárolunk, annál nagyobb a biztonság. „Price is my due diligence”. – Warren Buffett („A vételár elvégzi nekem az elővigyázatossági cégátvilágítást”). De a hozampotenciál is nyilvánvalóan annál nagyobb.
- Szintén csökkenti a rizikót és emeli a potenciális hozamot ha minél nagyobb jövőbeni cashflowt prognosztizálhatunk reális feltételezések mellett. Ha azt gondoljuk, hogy meg lehet az adott befektetés esetében 10-szerezni a cashflowt az nyilván jobb mint ha valószínű hogy csak megkétszerezni fogjuk tudni. Mint taglaltam, nagyobb cashflow = magasabb kiszállóár és magasabb osztalék, azaz magasabb hozam a befektetett tőkén; és neadjisten „több tér lefelé” ha valami rosszul sül el. És minél nagyobb a növekedési lehetőség és minél egyszerűbb azt kivitelezni (sok „low-hanging fruit”), annál valószínűbb hogy sikeresek leszünk. Kell egy konkrét terv is, hogy hogy érhetjük el a kitűzött cél-cashflowt; és amiben mindent meg kell tudni indokolni. Például egy marketingterv és pénzügyi terv, új termékek vagy funkcionalitások bevezethetősége, más mienkhez passzoló cégek megvásárlása, földrajzilag terjeszkedni, áremelés, stb, láss még további 105 módot erre ebben a könyvben: „Winning Moves: 105 Proven Ways to Create Value in Private Equity-Backed Companies”.
- A tény, hogy profitábilis, cashflow pozitív céget veszünk, eleve csökkenti a rizikót. Ebben az esetben ugyanis egy olyan termékkel rendelkező vállalatot veszünk, ami már bizonyított a piacon és kell a vásárlóknak (hiszen fizetnek érte, ráadásul többet, mint a cég költségei), tehát adott egy product-market fit, és nagyobb pénzügyi ellenállóság esetleges rosszabb időkben („jobb, ha egy magasabb profitból tűnik el valamennyi, mintha egy alacsonyabból”).
- A vásárlóink egy „starving crowd„-ot alkossanak, ami annyit jelent, hogy egy „éhező tömeget”. Nagyon nagy szükségük legyen a termékre. Másnéven „mission criticalnak” szokták az ilyen terméket nevezni, ami annyit tesz mint hogy sok függ tőle a vásárló számára. Fontos neki a termék a céljai eléréséhez, vagy sok pénzt spórol vagy keres vele stb. Így nagy tartós a kereslet és nehezebb időkben se hagyják abba a vevők a vásárlást, azaz nem csökken annyira a cashflow.
- A piacunk gyorsan növekedjen. „A rising tide lifts all boats” („A dagály minden hajót feljebb emel”). Vagyis az adott piacon ha gyorsan emelkednek az eladások, minden benne lévő vállalat részesül (potenciálisan) a növekedésből, beleértve a mienket is, tehát több cashflowt fog termelni ezáltal növelve a hozampotenciált és csökkentve a rizikót.
- Egy szűk piacon legyünk. Ha nagyon jól körbehatárolható a piac, akkor lehet jól megszólítani a potenciális kundschaftokat, és megérteni őket, és egy kifejezetten nekik hasznos terméket kínálni. Ezért többet fognak fizetni érte, ami nagyobb cashflowt jelent, és később lehet más vevőkre tehát piacokra terjeszkedni a befolyó cashflowból.
- A szűk piac nem ugyan az mint a kis piac. Legyen nagy a piac mérete, hogy legyen hova növekednie a cashflownak. Előre érdemes kitűzni hogy körülbelül mekkora céget akarunk építeni, a cashflown mérve. Legyen elég nagy a piac ezen céljaink eléréséhez. Ugyanakkor ne legyen túl nagy a piac, azaz ne akarjunk mély-zsebű és sok kockázati tőkével finanszírozott nagyobb cégekkel versenyezni.
- Legyenek könnyen megtalálhatóak a potenciális vevők. Például, ha mind egybetömörülnek egy Facebook csoportba (pl „Magyar Vadkacsákra Vadászók Klubja” ha vadkacsahívó sípot árulunk idehaza), akkor ott könnyen elérhetjük őket. Könnyebb elérés = kevesebb marketingköltség és növekedési potenciál, melyek szerencsések a cashflowra nézve.
- Legyenek tehetősek a potenciális vevők. Ha sok pénzük van, nem jelent nekik akkora terhet a termékünk megvétele, nem mondják le annyira ha válság van stb. (Esetleg a luxus piacot megcélozni.) Hasonlóképp, legyen a vevőnek a termékünk megvétele minél kisebb kiadás a jövedelméhez képest.
- Legyenek válságállók a bevételek (például egészségügy). Ha egy gazdasági válság van, akkor is megmaradjanak a bevételeink.
- Legyen versenyelőnye a vállalatnak. Ez különös figyelmet érdemel most mivel ma könnyebben le lehet másolni az egyszerűbb szoftvereket AI-al mint korábban. Ha viszont fel tudunk versenyelőnyöket mutatni, akkor nem fognak olyan könnyen elpártolni tőlünk a vevők, még ha vannak/lesznek is versenytársak. (Pl ezek a versenyelőnyök vannak: network effects, adatvagyon, vagy switching costs; chatGPT-t érdemes megkérdezni a teljes listáért.).
- Ne legyenek rövidtávú, középtávú vagy hosszú távú trendek amik ellenünk fognak beszélni. Erre egy példa az AI-al való szoftverírás megjelenése, amely negatívan hat az eddig nagy költséggel létrehozott szoftvercégekre.
- Érdemes saját magunknak is kipróbálnia cég termékét hogy valóban jó-e és ha tudunk, vevőkkel beszélni.
- Ugyanígy a kódot is érdemes átnézetni hozzáértővel, valamint azt is leellenőrizni hogy valósak-e a cég pénzügyi számai amelyeket állítanak.
- Valamint azt is meg kell vizsgálni, hogy mennyire függ a cég a mostani tulajtól (és főbb munkatársaktól). Pl ha ő van jó kapcsolatban minden vevővel, és mi elveszítjük ezeket a jó kapcsolatokat miután a minek lesz a biznisz, az probléma. Nem árt, ha dokumentálva vannak a folyamatok.
- Természetesen nem vehetünk olyan céget sem, ami olyan területen van, amihez valami nagyon speciális tudás kell ami nekünk nincsen. Például űrtechnológia.
- Sok vevője legyen a cégnek, hogy ne legyen az hogy mondjuk a cashflow 70%-a egy vevőtől jön, mert akkor ha elveszítjük azt a vevőt, minden odaveszik.
További rizikócsökkentő megfontolások
Mivel a vételár kb ötöde bejön nyereségként évente (mivel a profit ötszöröse szokott lenni általában kb a vételár), az már egy tuti hozam (ha nem vesztünk jelentősen vevőket) és puffer rosszabb időkre. Ebből lehet marketingre, termékfejlesztésre ill fizetésre költeni. Érdemes a befolyó cashflowból félrerakni egy bizonyos részt időközben is, ha esetleg később rosszabb idők jönnének. Továbbá mindenképp érdemes lenne a növekedésre és tartalék félretevésére is gondolni eleve már amikor tőkét gyűjtünk be, és kicsit többet bevonni mint a vételár. Továbbá az eladóval megegyezni és leszerződni hogy betanítson minket pár héten keresztül azután miután mienk lett a kód, cserébe fizetést adnánk neki. Továbbá meg kéne célozni az eladói finanszírozást hogy ne az egész vételárat kelljen előre kifizetni, valamint azt is hogy a volt tulaj 10-15% tulajdonrészt megtartson. Ez a két dolog azért csökkenti a rizikót mert azt mutatja hogy a tulaj bízik a cég jövőbeli teljesítményében (hiszen attól függ részben hogy mennyi pénzt kap majd), és emellett picivel nagyobb céget is tudunk így megvenni, mintha az egész vételárat ki kéne fizetni azonnal. Továbbá nem szabad minden pénzét az embernek egy befektetésbe rakni.
Továbbá nyilván kell hogy érdekeljen minket a terület, amivel a cég foglalkozik, mivel sokat fogunk dolgozni vele (hacsak nem az a célunk, hogy felvegyünk egy vezetőt a cég élére). És mivel növekedni szeretnénk, kell hogy legyen a munkaerőpiacon megfelelő (hozzáértés, tapasztalat) alkalmazotti bázis, ha a emberi erőforrás is szükséges a növekedéshez.
Összefoglalás
Nem fog az itt leírt minden egyes pontnak megfelelni egy megvenni kívánt cég se. A tökéletes befektetés nem létezik. De a jó hír az, hogy elég jó risk-reward profillal rendelkező cégeket viszont lehet találni, ami akkor teljesül, ha a kinézett vállalat többnyire megfelel ezeknek a fent tárgyalt pontoknak. A történet végén az számít, hogy mekkora a meggyőződésünk a cég jövőjében, és ezt főként az ebben a bejegyzésben átvett kritériumok vizsgálatával kell, és lehet, megítélni, a befektetés előtt.
Ez nem befektetési tanács. A bejegyzés csak a véleményemet tükrözi. A jogi nyilatkozatom itt érhető el.