Minden részvény esetében előbb vagy utóbb a részvény mögött megbúvó cég profitja fogja meghatározni a részvény árát. Ez a tőzsde alaptörvénye. Tehát ha ismerjük egy cég egy darab részvényére jutó profitját, meg tudjuk mondani, hogy mennyi kellene hogy legyen a részvényének az ára. Ha ehhez képest (jóval) alacsonyabb a részvényár, akkor, bizonyos egyéb feltételek teljesülésével, valószínű nyerő lesz a részvény. (Hogy hogyan lehet megállapítani a profit ismeretében, hogy mennyi kellene hogy legyen a részvény ára, azt a blogom legelső bejegyzéséből tudhatod meg, melyet ezen a linken érsz el). És igen, csak „valószínűleg” lehet előre megmondani, hogy egy bizonyos részvény nyerő lesz-e, mert történhetnek előre nem megjósolható események, amelyek elrontják a kilátásokat. De ha az előbb említett feltételek teljesülnek, ennek kicsi az esélye, és 5-10 cég részvényét kell tartani egyszerre a portfóliónkban, hogy ha egynél mégis beütne a krach, a többi ne legyen érintett. Egyébként ilyen előre nem megjósolható esemény volt például a Covid, ami sok cégnek keresztbe tett, de ilyen lehet egyebek mellett az is, ha például hosszabban megbetegszik a cég főnöke).
És az olcsóság mértéke is fontos. Mennyivel van a részvény ára az értéke alatt? 10%-kal vagy 50%-kal. Minél nagyobb az alulértékeltség, annál nagyobb felértékelődési potenciál van a részvényben, s annál valószínűbb hogy szépen fel fog menni az árfolyam. (Hiszen gondoljunk bele, hogy ha 50%-kal van a részvény ára az értéke alatt (ami egyébként azt jelenti, hogy 100% hozamra van kilátás), akkor nem kell túl sok mindennek jól elsülnie, hogy például egy relatív biztos 30%-os hozamot elérjünk vele.)
Az alulértékeltség és ennek a mértékén kívül a következő kritériumok fontosak a részvénykiválasztásnál:
Gyors növekedés
Gyorsan növekedjenek a bevételek. Ideális esetben évi 25%-kal vagy többel, az utóbbi pár évben. Ennek két előnye van. 1) Ez esetben a profitok is gyorsan növekednek, és ha magasabb a profit, többet ér a részvény. 2) A gyors bevételnövekedés miatt nagyobb szorzót érdemel a profit is. Tehát az éves profitot nagyobb számmal szorozhatjuk meg, ahhoz, hogy a részvény értékét megkapjuk. Ez azért van, mert ha egy cég gyorsan növekszik, és ezáltal a profitja is, akkor a mai, még „kicsi” profit szorzója nagyobb lehet mint a lassabban növekvő versenytársaké, hiszen a jövőbeni profitok nagyobbak lesznek mint a versenytársakéi.
Ha jól ismerjük a céget, és például tudjuk, hogy épp egy új nagy potenciálú terméke került bevezetésre a piacra, akkor nem feltétlenül kell az utóbbi évek növekedését nézni, mert lehet előre is tekinteni, és az új termék miatti nagy növekedési elvárások alapján befektetni, habár ez esetben nyilván nagyobb a rizikó is. Tipikusan minél kisebb egy cég, azaz minél kisebb a piaci kapitalizációja, annál gyorsabban növekedhet, százalékban kifejezve, a kis bázisnak és a termék gyors elterjedésének köszönhetően. Nem ritka az általam kedvelt apró cégek piacán, hogy egy cég 50% feletti bevételnövekedést ér el. Ez természetesen a piac által a cég termékének tulajdonított értékességről is sokat elárul! Ezen kívül érdemes olyan cégekbe befektetni, melyeknek gyorsan növekszik a piaca például egy hosszú távú trendnek köszönhetően, mint most talán a mesterséges intelligencia lesz. Ha a piaca gyorsan nő, nagy eséllyel nő gyorsan a kiszemelt cég bevétele is.
Profitabilitás
Az, hogy a cég profitábilis legyen, mint már tudjuk feltétele annak, hogy meghatározzuk a részvénye értékét és olcsóságát. Azért említem mégegyszer, mert nem könnyű egy céget profitábilissá építeni, ez sokat mesél a termék piac általi elismeréséről, és a management csapat kompetenciájáról is. Ez a két tényező elvezet a következő pontokhoz…
Jó termék
Ha jó a termék, többen veszik. Ez biztosítja a cég pénzügyi helyzetét. A legjobb, ha ki tudjuk próbálni magunk a terméket…s így láthatjuk a minőségét, hasznosságát stb. Érdemes beszélni más felhasználókkal is, hogy mi a véleményük róla, és a neten is lehet vélemények után keresgélni (például fórumokon stb).
Jó management csapat
Ha hosszabb távon fektetünk be, ez talán a legfontosabb kritérium. Talán az olcsóságnál is fontosabb. Egy jó management csapat jó és értékes céget fog építeni. Egy rossz pedig nem. Management csapat alatt a kis cégeknél főként a CEO-t értem. Fontos hogy tapasztalt és kompetens, és becsületes legyen. Ha tudsz vele beszélni, hagyatkozz a megérzéseidre is vele kapcsolatban. Ezért nem lehet a befektetést csak a számok alapján űzni. Van benne művészet is. Egy másik módja a CEO megítélésének, hogy megnézi az ember, hogy amit korábbi hírekben közölt tervként, azt megvalósította-e. Továbbá nem árt rákeresni a CEO nevére a neten, és megnézni, nem volt-e valami kétes ügye korábban. Ha túlzottan „el akarja neked adni” a céget, le akarja nyomni a dolgokat a torkodon, az is egy rossz előjel. Ha csak fényezi a céget, az no-go.
Kevés adósság
Ha túlzottan el van adósodva egy cég, akkor előfordulhat, hogy nehezebb időkben nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket, s így csődbe megy, és elveszik a befektetésünk. A kevés adóssággal rendelkező cégek nehezen tudnak odáig eljutni, hogy elveszik a beléjük fektetett pénz.
Krízisállóság
Az adósság téma például egy gazdasági krízis alatt lehet veszélyes. Ilyenkor a legtöbb a cég bevétele csökken. De vannak olyan ágazatok, amik jól ellenállnak a válságoknak. Például a gyógyszeripar akkor is fut, amikor válság van, mert az emberek akkor is betegek.
Készpénz
Értelem szerűen a készpénz is segít a túlélésben, ha odakinn válság van. Továbbá pontosan a válságos időkben tud egy vaskos készpénzállománnyal rendelkező cég növekedni azáltal hogy a krízis miatt alacsony áron megvesz más cégeket, általában versenytársakat. Vagy például piaci részesedést nyer el ilyenkor a szenvedő cégektől azzal, hogy többet költ marketingre, mint ők.
Versenyelőny
Erről még olvashattok nemsokára a blogon részleteiben, de legyen elég most annyi, hogy ha nincs versenyelőnye egy cégnek, akkor be fognak lépni a a piacára versenytársak, és az így kialakuló verseny következtében mindenki csökkenteni fogja a termékei árát, amíg a bevételei le nem csökkennek a költségei szintjére. Így a profit elillan, s nem lesz értéke a cégnek. A versenyelőny talán legjobb megítélési módja hogy mennyi a bruttó árrés, százalékban kifejezve. Ha magas (akár 25% feletti), akkor nem kellett a vizsgált cégnek levinnie a termékeinek az árát ameddig a költségei engednék, tehát versenyelőnye van a piacon.
Bennfentes tulajdon
Ha a CEO és a bennfentesek nagy százalékát birtokolják a cég részvényeinek, akkor ők is abban lesznek érdekeltek, hogy növeljék a cég értékét. Így ugyan az az érdekük, mint a részvényeseknek. A kis cégek esetében a bennfentes tulajdonhányad gyakran akár 50% vagy több is lehet!
Tőkestruktúra
Akkor van baj, ha a cég finanszírozásához a management gyakran von be saját tőkét befektetőktől részvénykibocsájtások formájában. Ezáltal ugyanis elhígítják a meglévő részvényesek tulajdonát (a részvények darabszáma nő, tehát a részvényenkénti profit csökken). Az a management csapat, amely úgy kezeli a részvényei darabszámát, mint a hímestojást, az érti a dolgát és preferálandó.
Alacsony intézményi befektetői tulajdon
Az intézményi befektetők a nagy rendelkezésükre álló pénzösszeg miatt gyorsan tudják mozgatni egy-egy részvény árát, ha beszállnak. Érdemes az én általam preferált kis részvények piacán olyan cégekbe fektetni, amelyeknek még kicsi hányadát birtokolja egy-egy intézményi befektető. Ugyanis ha a cég jól teljesít, idővel meg fognak jelenni az intézményes befektetők nála, és az előbb leírt folyamat lejátszódik. A fordítottja is igaz: ha már túl sok az intézményi befektető a cégben, akkor ők ha valamiért ki kell hogy szálljanak (ennek nem feltétlenül kell hogy köze legyen a céghez), akkor lefelé is gyorsan tudják mozgatni az árat.
A vevők diverzifikáltsága
Ezt nem tudtam, hogyan fordítsam le, de angolul a customer concentrationről van szó. A lényege, hogy az veszélyes lehet ha a cég bevételeinek túl nagy százaléka származik egy (vagy egy néhány) vevőtől. Ideális esetben egy-egy vevő a bevételnek csak egy kis százalékáért felelős.
Összefoglalás
Azt hiszem, hogy minden fontosat leírtam. Ha van 5-10 részvény a portfóliódban, amelyeknél ezek a tényezők többnyire teljesülnek (azért „többnyire”, mert nem lesz minden részvény tökéletes), akkor jó eséllyel fel vagy vértezve szép hozamok elérésére. Szurkolok neked!