Szerző: lvidos

Ma egy nagyon érdekes befektetésemről fogok írni, mely nagyon izgat engem személy szerint a potenciálisan nagy pénzügyi megtérülése mellett azért is, hogy milyen iparágban található. A ClearPoint Neuro (NASDAQ: CLPT) hardverével és szoftverével segíti az agyműtétek kivitelezését. Napjaink gyakori betegségeinek orvoslása – mint például az epilepsziának, a depressziónak vagy a Parkinson kórnak – sok esetben agyműtétet igényel illetve fog igényelni a jövőben, melynél a CLPT lehetővé teszi az MR-t („Magnetic Resonance”, gondolj az MRI-re) alkalmazó technológiájával, hogy a lézersugár, a gyógyszer, vagy a génterápia pontosan oda jusson el az agyba ahova kell (ami kulcsfontosságú ezeknél a műtéteknél), és ehhez ne legyen szükség nyitott agyműtétre, hanem egy minimálisan invazív beavatkozás is elég legyen (pl csak egy tűvel nyúlnak az agyba). A CLPT tehát ezen beavatkozó eszközöket navigálja valós idős képalkotással, és azt is elérhetővé tette, hogy a hagyományos módon történő agyműtéttel ellentétben, a beteg közben el lehet altatva.

A CLPT befektetésemre én úgy gondolok, hogy a jövőbe fektetek vele be. Azért is, mert még nem profitábilis a cég (habár az előrejelzések szerint egy-két negyedéven belül azok lesznek). De főleg azért, mert a nagy potenciál abban rejlik, hogy jelenleg rengeteg terápia van kifejlesztés alatt, melyek közül ha csak néhány is sikeres lesz 3-7 év múlva, mindnek a CLPT navigációs rendszerét kell majd használniuk a műtéteknél. Ez azért van, mert az amerikai FDA hatósághoz beadott pályázatuknál meg kellett adniuk a gyógyszerkutatóknak hogy milyen módon lesz a helyére eljuttatva a gyógyszer, ami jelenleg a CLPT rendszerét jelenti, és a hatóság előírja hogy az engedélyezés után ugyan az a módszer lehet csak alkalmazva mint amit lejelentettek. Amint engedélyezve lesz egy-két ilyen terápia, a műtétek száma fel fog robbanni. És a CLPT rendszer nem lesz megkerülhető a kivitelezésük folyamán. A CLPT megoldása gyakorlatilag az a mai génterápia kutatók számára (és jövőbeni kivitelezőinek), mint amikor az USA-beli aranyláznál az aranyásóknak ásókat és szitákat adtak el a kereskedők. Ez azt jelenti, hogy ez nem a tipikus, hanem egy kicsit más fajta biotech befektetés: mint az aranyásásnál, úgy itt sem egy-egy gyógyszerkutatás kimenetelén múlik, hogy sikeres lesz-e a cég, hanem egy-két kísérleti fázisú terápia sikeres engedélyezése is elég a bevételek a a nyereség drasztikus emelkedéséhez.

Ami még nagyon érdekes, hogy nemrég bejelentette a ClearPoint hogy a segítségükkel már nem csak az MRI szobában tudják az orvosok a navigációt (iil. az operációt) elvégezni, hanem a műtőkben is. Az MRI gépek nagyon drágák és ezért kis számban terjedtek el, de ezek után ez már nem lesz majd egy korlátozó tényező amikor a műtétek száma fel fog pörögni. Ez egy nagyon jelentős előrelépés.

A piac és a befektetési ötlet méretére egy példát hozott fel a CEO. A Huntington’s kór körülbelül 75.000 embert érint a földön. Ha feltalálnák a gyógyszert ellene, az gyorsan bekerülne az összes beteg agyába (mert ádáz kórról van szó, aminek a testben való terjedését minél előbb meg kellene állítani amikortól majd lehet). 10.000-20.000 Dollárt kap körülbelül a CLPT egy ilyen beavatkozásért. Számoljunk 15.000-rel. 75.000×15.000 = kb 1 milliárd Dollár bevétel, és a marzs 70% fölötti. És ez csak egy betegség…ami ráadásul kevés embert érint. Gondoljunk egy Alzheimerre vagy epilepsziára, amelyek sokkal gyakoribbak. Ezzel szemben a mostani piaci kapitalizációja a cégnek 350 millió Dollár körül van csak. Egy szó mint száz, hatalmas a potenciál. A kihívás az, hogy hány év míg ezek a terápiák elérhetővé válnak. Lehet hogy 3, de lehet hogy 10 is, vagy több. De rengeteg betegségre fejlesztenek ilyen megoldásokat, ezért a piac még így is hatalmas. Ráadásul a ClearPoint a klinikai szakasz mellett az az előtti kutatási szakaszra („Pre-Clinical”) is kiterjesztette már a szolgáltatását, mindez számokban azt jelenti, hogy a csak jelenleg is tesztelés alatt lévő gyógyszereknek köszönhetően, az ezeknek még a piacra kerülése előtti időszakában is, a pénzügyi lehetőség kb 400-500 millió Dollár. Ezzel könnyedén el tud lenni a cég amíg elkezdenek a sikeres kimenetelű kutatások megjelenni a piacon, 3-7 vagy 10 év múlva.

Összegzésként, a CLPT célja az elsődleges génterápia „bejuttató” cégnek lenni a piacon. Nem csak a pénzügyi megtérülés lehet hatalmas ebben a befektetésben, hanem az orvoslásnak eme a jövőt idéző területén történő fejlemények követése és megértése is érdekes elfoglaltság, és talán még egy kis jót is tesz a világban az ember részvényesként. Egyelőre happy vagyok, hogy a befektetőjük vagyok.

Ez nem befektetési tanács. A jogi nyilatkozatomat itt találod: Link.

Az én stratégiám szerint minden részvény árfolyamát előbb-utóbb a mögöttes cég értéke határozza meg. Az értéket pedig a szorzószám és a cég nyereségének a szorzataként definiálhatjuk a legegyszerűbben – gondoljunk a P/E mutatóra.

Ebből következik, hogy egy részvény árfolyama három módon mehet fel: vagy a szorzószám nő, vagy a nyereség, vagy mindkettő.

Nyilván, a legnagyobb árfolyam-növekedés akkor van, ha mindkét tényező növekszik (és mindkettő minél nagyobb mértékben), mivel összeszorozzuk őket. Például ha a szorzószám megkétszereződik, akkor megkétszereződik a részvényár is, de ha eközben a cég nyeresége is megkétszereződik, immár meg fog négyszereződni a részvényár.

Néhány példa arra hogy hogyan találhatunk olyan részvényeket, ahol mindkét tényező növekedni fog:

Ilyen szituációkat érdemes keresni, hogy kicsi szorzószámú cégekre találjunk:

• Ismeretlen, kicsi, és kevesek által követett a részvény
• Röviddel valami rossz hír után van a cég ami miatt az árfolyama bezuhant, de ez hosszú távon nincs negatív hatással a nyereségre és a bevételre
• Főleg kisebb cégek esetében: egy nagyrészvényes (például egy befektetési alap) valamilyen olyan ok miatt megválik a részvényeitől, ami nem a mögöttes cég teljesítményével kapcsolatos. Azzal, hogy sok részvényt elad, lenyomja a részvényárat
• Alulértékelt a részvény

És a nyereség ilyen szituációkban kezdhet el például gyorsan növekedni:

• Épp egy válságból jön ki a cég
• Új menedzsmentet neveznek ki
• Jelentős új termék kerül bevezetésre
• Költségcsökkentésen ment keresztül a cég

Tehát az alulértékelt (tehát kis szorzón forgó) és a nyereségüket gyorsan növelő cégek a legjobb kombináció.

Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb cégeket vizsgálunk, alapvetően annál nagyobb tud lenni az alulértékeltség (mert kevesen követik őket) és a nyereségnövekedés is (mert kisebb bázisról indulnak a számok). Engem egyebek mellett ez vonzott be a kis cégek világába; melyben a fenti eset, hogy egy-két év alatt megpárszorozódik egy cég árfolyama, ha jól választunk céget, a valóságban is sokszor bekövetkezik. És – megint-csak ha jól választunk – a rizikó is viszonylag kicsi. Szóval megéri belépni ebbe a világba. Csak meg kell tanulni, hogy mi alapján válasszunk, majd meg kell találni az ilyen részvényeket, és folyamatosan monitorozni, hogy rendben teljesít-e továbbra is a mögöttes cég, végül tartani őket egy darabig. Nem kevés munka van vele. De ez a képlet.

Ezúttal a legnagyobb pozíciómat szeretném bemutatni: következzen a kanadai Toronto Venture Exchangen a HASH ticker alatt jegyzett Simply Solventless Concentrates Ltd elemzése. Igaz, jóval a mostani részvényár alatt léptem be ebbe a befektetésbe, de szerintem a mostani részvényárról is még mindig nagyon nagy jövő előtt áll a cég ha minden jól ill. a terv szerint megy. Az összes részvényem közül erre tekintek a legoptimistábban a jelenlegi részvényár mellett is.

Tevékenység

A HASH Kanadában árul kannabisz termékeket, legálisan (ott ez már megengedett). A kannabisz cégek egy időben nagyon ralliztak és lufiban voltak, ez ma viszont már nem így van. (Sőt, mondhatni hanyagolják őket a befektetők – talán épp ebben rejlik a lehetőség?!). Ami különösen érdekessé teszi a HASH-t, hogy sok szenvedő, készpénzhiányos cég van a piacon és a HASH stratégiája az, hogy megvesz ilyeneket olcsón, és felfuttatja őket. Azért tudja ezt megtenni, és egyben ez különbözteti meg a legtöbb marihuána cégtől, hogy van készpénze és szép nyereséget termel, így tudja finanszírozni a cégvételeket.

Röviden ami tetszik benne:

• Profitábilis és gyorsan növekedő cég: hihetetlen, de a 2023-ban az egészéves bevétele kb. 7 millió kanadai dollár volt (ezek után mindig kanadai dollárban értendő amikor dollárt írok), míg ha 2024 utolsó negyedévének az előrejelzett bevételét megszorozzuk néggyel, akkor 55 millió dollárt kapunk.
• Olcsó a cég: 2024 utolsó negyedévének az előrejelzések szerinti nyereségét néggyel megszorozva 10 millió dollárt kapunk; ami azt jelenti hogy kb. 7-es P/E-n forog a cég a mostani részvényáron (70 millió dolláros piaci kapitalizáció mellett). Szerintem ennek minimum a dupláját éri, ha továbbra is folytatódik a hibátlan megvalósítás.
• A CEO, Jeff Swainson, pénzügyi területen is dolgozott korábban, egészen pontosan CFO-ként, és úgy látom érti a témát. Továbbá eddig beváltotta azt amit megígért, és úgy látom hogy nagyon vigyáz a HASH forgalomban levő részvényeinek a számára, tehát nem higítja el feleslegesen a meglévő részvénytulajdonosok pozícióit és a részvényenkénti profitot, mely a részvény értékének meghatározásánál fontos szerepet játszik.
• Mióta részvényes vagyok a HASH-ben, azóta 2 másik kannabisz céget vett meg (a CannMart Inc.-t és ANC Inc.-t), mégpedig nagyon előnyös feltételek mellett.
• Ezóta a menedzsment elmondása szerint sok másik eladó kannabisz cég keresi meg őket, és közöttük egyre nagyobb cégek is vannak. Tehát működni látszik a HASH stratégiája, és gyors bevétel és profitnövekedés várható ha további cégeket tudnak megvenni, ez a két tényező pedig a részvényárnövekedés fő mozgatórugója.

További pozitívumok:

• Szóba jött, hogy csökkentik a kannabisz adóját Kanadában, ami jelenleg nagyon magas. Ha ez csak kis mértékben is megvalósulna, az jelentős hatással lenne a cég nyereségére és értékére.
• A kannabisz válságálló iparágnak számít.

Főbb rizikók:

• Nem egészen rizikónak látom ezt, de előfordulhat hogy a cég nem éri el az előrejelzett számokat. Azonban szerintem ha pár éves időtávon folyamatosan vesznek újabb és újabb cégeket, akkor a kisebb ilyenfajta botlások nem lesznek jelentősek.
• Az olyan befektetési sztorik, amelyek cégek megvételén alapulnak, fő rizikója általában az új cégek integrálása a meglévőkébe. Ez a HASH esetében is okozhat esetlegesen problémákat.

Összegzés:

A HASH jó úton halad a stratégiája megvalósításában, tehát hogy megvegyen más kannabisz cégeket olcsón és ezáltal gyorsan növekedjen; és egy ügyes CEO-ja van az eddig történtek alapján. A cég olcsó a maga kb 7-es P/E-jével. Egy ilyen gyors bevétel- és profitnövekedést felmutatni tudó cég mint a HASH, szerintem ennél egy sokkal magasabb szorzót érdemel. A következő néhány hétben a mostaninál is jobb vételi lehetőségek lehetnek (warrantok járnak le és egy tőkebevonás eddig lekötött részvényei is szabadon kereskedhetővé fognak válni) – mindez csökkentheti rövid távon a részvényárat.

Megjegyzések:

• Ez nem minősül befektetési tanácsnak.
• Mindig csak a saját kutatásaid alapján hozz döntést egy-egy befektetésről.
• A cég weboldala: https://www.simplysolventless.ca/ ahol befektetőknek szóló prezentáció pdf is található, ami jó kiindulópont, ha utána szeretnél nézni a cégnek.
• Kis cégről lévén szó (kb 70 millió dollár a piaci kapitalizációja), mindig limitáras megbízás megadásával vásárolok ilyenekből (mert néha kevés részvény eladó a legutóbbi kötési árhoz közel, és a következő pakk csak jóval feljebb eladó; és ezáltal könnyen elszállhat a részvényárfolyam ha nem limitáras a megbízás).
• Nekem van HASH részvényem.
• Mindig diverzifikálok és több részvényem van egyszerre.
• Továbbá ezen kis cégek árfolyama nagyon tud ingadozni, ezt el kell tudni viselni (akár több 10%-s mínuszban is lehet az ember egy két hónapig). De ha a mögöttes cég továbbra is jól teljesít, akkor idővel fel fog menni az árfolyam. Azt, hogy jól teljesít-e a mögöttes cég, tudni kell megítélni (főleg a nyereség- és a bevételnövekedést kell nézni de nem árt érteni egy kicsit hozzá, és napi egyszer, a piac kinyitása előtt, ránézni hogy jött-e a cégtől valami hír).
• Mindezek ellenére próbálni fogom itt a csoportban megosztani ha eladok valamely olyan cégből amiről írtam elemzést, de ezt nem tudom mindig egészen megígérni.

Egy befektetési ötletemet szeretném bemutatni a blogon: jöjjön A ZOOMD Technologies Ltd. cég elemzése.

Mit csinál:

A ZOOMD Technologies Ltd. különböző levédett technológiai megoldások gyűjteménye (beleértve gépi tanulási és AI megoldásokat), melyek egy lényeget szolgálnak: A ZOOMD a digitális marketing világában több fizető vevőt szerez a vevőinek. A cég azonban nem csak egy tech cég (bár az az alapja), hanem egy szolgáltató cég is mely mély kapcsolatot ápol a vevőivel segítve őket ilyen irányú céljaik jobb elérésében.

Röviden ami tetszik benne:

• Profitábilis cég, a piaci kapitalizációjának kb 15%-a van neki készpénzállományként a mérlegben.
• Gyorsan növekedő cég (legutóbbi negyedévben 58%-os bevételnövekedés, az azt megelőzőben pedig szép nyereség és EBITDA növekedés)
• Olcsó a cég. A legfrissebb negyedév nyereségét néggyel megszorozva (hogy egy év eredményét tudjuk nézni) és a készpénzállományt figyelembe véve a cég körülbelül 3-as EV/Earnings szorzón forog.
• A management tulajdonhányada a cégben körülbelül 35%-át, és további kb 15%-a a részvényeknek a céghez közeli személyek kezében van.
• Nemrégiben új CEO-t kapott a cég Ido Almany személyében, aki úgy tűnik sikeresen megfordította a cég teljesítményét (a jó irányba)
• A management elmondása szerint az utóbbi két negyedév kimagasló teljesítménye nem egy egyedi eset, hanem folytatódni fog. Ezen túl cégfelvásárlások is tervben vannak minden néhány negyedévente.
• Vevőjük például a Shein ecommerce óriás (amely 50 milliárd dolláros piaci kapitalizáció körül fog várhatóan hamarosan IPO-zni), és több FORTUNE listás cég is

A menedzsmentről:

Az alapító és chairman (Amit Bohensky) több céget alapított már (pl egyet az IT területén amely globálisan több száz embert foglalkoztatott és amelyet eladott egy tőzsdén jegyzett cégnek, és egy másikat a cybersecurity területén amelyet egy NASDAQ-on jegyzett cégnek adott el), és több tech cégben igazgatótanácsi tag, nekem nagyon szenvedélyes tech vállalkozónak tűnik, és jó benyomást keltett bennem egy podcast interjú alapján.

Az üzlet részletesebb leírása:

A ZOOMD vevői egy büdzsét szabnak meg, és abból dolgozik a célján a ZOOMD. A cég adatokat gyűjt és elemez és azok alapján az optimális platformokon (pl CNN stb) hirdet, az optimális időben és az optimális célszemélyre szabottan. Az óriás Google-ön és Facebookon kívüli oldalakon hirdet főként (amely platformok a globális hirdetési kiadások 50%-át reprezentálják). A cég próbálja diverzifikálni a vevőit (akik pl az e-kereskedelemből, oktatásból, fizetési megoldások stb. stb. területekről jönnek), hogy ha valamely területen válság van, akkor se legyen túl nagy bajban a cég.

Egyéb gondolatok:

Ami tetszik még a cégben az hogy 600 médiacéghez kötődnek, így nem függenek például egy Google vagy Apple által kiadott változtatástól, illetve törvényhozói szabályozástól sem.

Egy izraeli cégről van szó, mely a kanadai Toronto Venture Exchange tőzsdepiacon jegyezett (ticker: ZOMD (egy „o”-val)).

Kis részvényről van szó (kb 40 millió dollár a piaci kapitalizációja), tehát a részvényár jelentősen ingadozhat. Mindig limitáras megbízás megadásával vásárolok ilyeneket (mert néha kevés részvény eladó a legutóbbi kötési árhoz közel, és a következő pakk csak jóval feljebb eladó).

Főbb rizikók:

• Versenyelőny – bonyolult technológiákat alkalmaznak melyekbe nehéz belelátnom, így nem tudom hogy van-e versenyelőnyük, de mindenképp el kell mondani hogy több hasonló cég van a piacon. De a ZOOMD gyors növekedése egy pozitív jel.
• A cég bár mint említettem több területről tudhat magáénak vevőket, de mégis ki vannak téve nagyobb makroökonómiai eseményeknek, mint az infláció vagy átfogóbb gazdasági válságok. A vevőik ilyen esetekben lecsökkenthetik a ZOOMD-nak szánt büdzsét.

Összegzés:

Az ilyen kis cégeket általában kevesen követik, így amikor elindul a piac szereplői által a felfedezés folyamata, erős mozgások lehetnek felfelé, ha a mögöttes cég továbbra is jól teljesít. Szerintem ezt látjuk és fogjuk látni a ZOOMD-nál, ezért helyet érdemel a portfóliómban a mostani részvényár mellett. Egy turnaroundról van szó a ZOOMD esetében, mely egyelőre sikeresnek mutatkozik, és nagyon olcsó a cég a nyeresége és a gyors bevételnövekedése alapján, és szép készpénzállománya van, amely hasznos lehet ha megszorulnának, és nincs hitele sem. A menedzsment elmondása szerint az elért sikerek nem egy egyszeri esetet mutatnak, hanem fenntarthatóak lesznek a jövőben is. Ha ez valóban így lesz, a részvény sokkal magasabb árat fog érdemelni.

Ez nem minősül befektetési tanácsnak, és van nekem a cég részvényeiből.

Nem tudom, hogy eddig mennyire mentem bele a blogon konkrétan hogy miért működik az Értékalapú Befektetési Stratégia (rövidítve ÉBS) a részvényeknél, vagyis hogy mi a logika mögötte…ezért most szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba és ezt levezetni. Bele is vágok…

Az ÉBS definíciója az, hogy előbb vagy utóbb egy részvény árfolyama közelít a részvény értékéhez. Az ár mindig adott a tőzsdén, csak be kell ütni a részvény nevét a Google-ba és megjelenik az ára, míg az értéket ki lehet számolni. Ehhez érdemes a részvény mögött rejlő egész cég értékét kiszámolni először, és utána ezt elosztani a forgalomban lévő részvények számával, hogy megkapjuk a részvényenkénti értéket, vagyis a cég egy darab részvényének az értékét, és így ezt össze tudjuk hasonlítani a részvényárral, mert az is egy darab részvényre vonatkozik.

De mi az érték?

Az érték a mögöttes cég nyereségétől függ.

Ha mondjuk a részvény darabja 1.000 dollárba kerül míg a részvényenkénti nyeresége a mögöttes cégnek a legfrissebb 12 hónapban 100 dollár volt, akkor láthatjuk hogy a részvényár a cég profitjának 10-szeresén mozog (1.000/100=10), nevezzük ezt a céget „A”-nak. Tegyük továbbá fel hogy ugyan ennyibe kerül a C és a D cég, melyek versenytársai az A-nak, és hogy ők is ugyan úgy 100 dollár nyereséget termelnek meg egy évben részvényenként mint az A. Legyen egy negyedik cég a piacán az előző háromnak, melyet „B „cégnek hívnak, és B egy részvénye csak 500 dollárba kerül, viszont szintén 100 dollár profitot termelt meg a legutolsó 12 hónapban részvényenként. Tehát B-nek a Részvényár/Nyereség mutatója csak 500/100 azaz 5, az míg az A, C és a D cégeké 10. Egyébként angolul ugye ez a mutató az amit P/E mutatónak neveznek, melyben a „P” a price, vagyis ár, és az „E” az earnings, vagyis nyereség.

Az érték meghatározásához a leggyakrabban a P/E mutatót vizsgáljuk, mert ennek ez a legegyszerűbb módja, és azt hasonlítjuk össze a versenytársak P/E mutatójával. És ezen versenytársak P/E-je jelenti az értéket, jobban mondva annak egy mérőszámát. Ha például a 10-es P/E az érték, akkor az 5-ös P/E alulértékelt (kétszeres a felértékelődési potenciálja). Vannak más módjai is egy-egy részvény értékének a meghatározásához, de azok is a nyereségből indulnak ki többnyire.

De miért a nyereségtől függ az érték a logika szerint?

Kezdjük onnan, hogy gondoljunk bele, hogy mit jelent, ha részvénytulajdonosok vagyunk. Azt jelenti, hogy tulajdonhányadunk van a részvény mögött rejlő cégben, mégpedig akkora, amennyi az általunk birtokolt részvények darabszáma osztva a cég összes forgalomban lévő részvényeinek a darabszámával. És a tulajdonjog arra jó, hogy a tulajdonhányadunknak megfelelő százalékban jogosultak vagyunk a cég által kifizetett osztalékra. Osztalékot pedig a nyereségéből fizet a cég. Tehát összefoglalva, részvényesként a cég nyereségéből részesedünk, ezért az határozza meg az értékét. Az A, C és D cég a példánkból is 100 dollár osztalékot fizet részvényenként egy évben, és a B is, mert mindegyiknek ennyi volt az évbeni részvényenkénti nyeresége. Lévén hogy versenytársakról van szó, mind a négy cég értéke ugyan akkora kell hogy legyen a példánkban, mert mind a négy ugyan annyi pénzt hoz, és versenytársaknak többnyire hasonlóak a kilátásaik és hasonlóak a potenciális rizikóik is.

De az A, C és D cégek egy részvényéért 1000 dollárt kellett fizetni ha visszaemlékszel, míg a B-éért csak 500-at. Tehát az A,C és D cégekbe való befektetésnek a hozama 10% (mert 100/1.000=10%), míg a B-be 20% (mert 100/500=20%).

Érthető módon minden befektető a 20%-os hozamú részvényt fogja megvenni.

És hogy miért következik ebből hogy az olcsóbb avagy alulértékeltebb avagy magasabb hozamú B részvény árfolyama előbb-utóbb eléri az értékét? Azért, mert, kicsit leegyszerűsítve, de értelemszerűen egészen addig fognak vásárolni a racionális befektetők a B-ből, míg a nagy kereslet fel nem hajtja a részvényárat a versenytárs A, C és D részvények áráig, vagyis 1000 dollárig, hiszen ekkor csökken le a B cégbe való befektetés hozama a versenytársakéra, vagyis 10%-ra, ezután már nem lesz vonzóbb a B cég a többinél. Az ÉBS kimondta, hogy a B céget érdemes venni a négy közül, és most megmutattam, hogy meg fog kétszereződni az árfolyama.

Nyilván mindezt kicsit leegyszerűsítve taglaltam, de ha elég nagy a félreárazás, tehát az érték és az ár közötti különbség, (mint például B esetében ez kétszeres), akkor nem kell mindennek pontosnak lenni és pontosan bekövetkezni ahhoz hogy jól keressen az ember. És ilyen nagy és még nagyobb félreárazásokat lehet találni a piacon ha a kicsi, ismeretlen részvények között kutatunk (mint én is). A nagy félreárazások szerencsére a cégértékelésnél is segítenek, mert a cégértékelés egyébként inkább művészet, mintsem tudomány, és sok a változó benne.

Még egy szót arról, hogy feltételeztük hogy a cégek az egész nyereségüket kifizetik osztalék formájában. De ez nyilván a valóságban nem így van, legalábbis a legtöbb esetben nem. De az ÉBS mögötti logika ekkor is működik, hiszen ha a cégek a nyereségük nagyrészét egy darabig vissza is forgatják inkább a növekedésbe, akkor is egyszer elfogy minden cég életében az értékteremtő növekedési lehetőségek tárháza, és ezután már inkább az osztalékfizetésre fognak költeni.

Ez a késleltetett osztalékfizetés nyilván bonyolítja a számításokat, de az említett nagy méretű félreárazások ezt a problematikát is kiküszöbölik. Valamint azt is figyelembe lehet venni hogy az elkövetkező években mennyi profitot fog megtermelni a kiszemelt cégünk és mennyit a versenytársai. És akkor itt már mindenképp belép a cégértékelés művészeti mivolta sajnos, és szükségünk van a nagy félreárazásokra.

Felmerülhetett benned, hogy miért kerül a négy részvény közül az egyik csak 500-ba, míg a másik három 1.000-be. Az egyetemen azt oktatják, hogy a piac hatékony, és nincsenek félreárazások. Ez egyáltalán nem igaz a való életben (és, mégegyszer, általánosságban annál kevésbé minél kisebb cégről van szó). Például megtörténhet, hogy a B-nek épp tönkrement egy nagy részvényese (pl egy befektetési társaság) ezért rengeteg B részvényüktől is meg kellett hogy váljanak, ami lenyomta az árat 500-ra. Vagy szimplán a válása következtében van a B egy nagyrészvényesének szüksége pénzre, és pont a B-ből adott el sokat.

Ahogy Warren Buffett mondta: „Egy koldus lennék az utcán egy kalappal a kezemben, ha a piacok mindig hatékonyak lennének.”

Az ÉBS alapvetően működik, és ennek az okát mutattam meg ebben a bejegyzésben. Azért „alapvetően”, mert mindig közbejöhet valami, legyen az akár az hogy lebetegszik a cég főnöke és egy rosszabb kerül a helyére. Vagy a cég elesik egyik nagyobb megrendelőjétől és jelentősen csökken a nyeresége. De ha van némi diverzifikációd és befektetsz mondjuk 10-15 jelentősen alulértékelt részvénybe, akkor jó esélyeid vannak, és nem kell az ebben a bonyolultan is kezelhető témában, mindennek pontosan elsülnie.