Szerző: lvidos

Először egy kis aktualitás velem kapcsolatban…Volt aki megkérdezte tőlem az utóbbi, privátkézben lévő cégekről szóló cikkeimet olvasva, hogy belevágtam-e abba a témába. Akkor azt válaszoltam hogy nem, de ezennel bejelenthetem, hogy egy barátommal megpróbálunk elindulni ezen az úton és keresünk ilyen cégeket. Ha tudsz eladó céget, megköszönném a tippedet. Az Értécash Facebook csoportban kapcsolatba léphetsz velem: https://www.facebook.com/groups/ertecash

Nagyon kíváncsiak leszünk arra, hogy itthon is megvalósítható-e a nem saját zsebből történő cégvétel ill. finanszírozás, és ez az egész egy nagy tanulási folyamat lesz a számunkra. Izgalmas idők lesznek ezek, és úgy tervezem, hogy be fogok itt számolni minden fontos tanulságról!

De most térjünk át a mai bejegyzés témájára, mely arról fog szólni, hogy egy befektetésre kiszemelt cégnek (legyen az akár privátkézben, akár tőzsdén lévő) nem csak az eredménykimutatása (rövidítve: EK) az, ami számít, hanem a mérlege is létfontosságú, melynek ráadásul jóval kevésbé szembetűnő az üzenete, kibogozását talán titkok között való halászáshoz hasonlítanám 🙂

Nem hibáztatnék senkit, aki csak az EK-ra fókuszál, hiszen abból lehet kiolvasni, hogy mennyi nyereséget ér el a cég évente, amiből pedig a Fundamentális Cégelemzés és az Értékalapú Befektetési Stratégia szerint a cég értéke, vagyis a jövőbeni eladási célárfolyam (tőzsdei cég esetében) vagy eladási célár (privát cég esetében) is megállapítható. Fontos az EK? Nagyon is!

De mi a helyzet a mérleggel?

Nem tagadom, van, amit sok esetben még meg is szoktuk nézni rajta: a készpénz- és adósságállományt. (Ők azért fontosak, mert belőlük kiolvasható hogy mennyire bírna ki a cég egy-egy válságot, tudna-e osztalékot fizetni vagy épp a növekedésbe fektetni (vagyis meg tudna-e más cége(ke)t venni vagy növelni az árukészletet és új személyzetbe és marketingbe invesztálni)). Ha Te azok közé tartozol, akik ennél is mélyebbre szoktak ásni a mérlegben, akkor respect! Nem is kell továbbolvasnod…

Ha viszont Te is olyan vagy mint korábban én (mert azelőtt bevallom én is eléggé elhanyagoltam a mérleg tanulmányozását) akkor érdekesnek fogod találni, a következő, egynéhány még életbevágóbb és jóval kevésbé egyértelmű tanulságot, amit rejt.

…egy hírlevél számot fogok az elemzésemhez alapul venni, melyet a Permanent Equity cég publikált.

Képzeljük el tehát a következő tételeket egy mérlegben, amely egy kitalált, kis építőipari cégé:

Tegyük fel továbbá, hogy az EK-ból tudjuk, hogy a cég 2023-ban 40 M Ft nyereséget ért el.

Míg ez a 40 M Ft-os nyereség szépen hangzik, a mérleg gyanús. A követelések nagyon megnőttek, ami azt jelenti hogy lassabban fizetnek a cég a vevői. Továbbá, próbál a cég minél hamarabb, minél többet kiszámlázni. És új biztosítékot kellett letennie a vállalatnak az egyik hitelezője számára (15 M Ft-os tétel), ami arra enged következtetni hogy a hitelező bizalma csökkent a cég pénzügyi kilátásaival kapcsolatban.

De további, romló kilátásokról tanúskodó tételeket is tapasztalhatunk:

A beszállítók próbálnak minél rövidebb fizetési határidőket megszabni (a „tartozások” tétel csökkent). A vállalat a rövid távú hitelét vissza kellett hogy fizesse a banknak. A hosszú távú hitel pedig megnőtt, ami azt jelenti hogy a cég sok pénzt vett fel (amiért valószínűleg magas kamatot kérnek a bankok, és a vállalat mozgásterét is vélhetőleg nagyon lecsökkentik). Ezt nem tenné a cég ha nem lenne rá nagyon szüksége.

Mindezekből arra lehet következtetni, hogy az üzlet hanyatlik, és ezt a hitelezők is észlelik és szigorítanak. A vevők is valószínűleg értesülhettek az igaz pletykákról, mert próbálnak minél később fizetni – hiszen azt gondolják, hogy lehet, hogy sosem fog kelleniük. A beszállítók pedig hasonló logika alapján számláik minél hamarabbi kiegyenlítését akarják elérni.

A valóság az lehet ebben az esetben, hogy a szóban forgó kitalált építőipari cég egy-két munkájánál valószínűleg problémák léphettek fel.

Mi a tanulság mindebből? Míg az eredménykimutatás nagyon szép képet festett, a mérleg épp az ellenkezőjéről árulkodott. Az eredménykimutatás megmutatja hogy mi történt egy adott, de múltbéli időintervallumban (pl. a 2023-as évben), míg a mérleg értelmet ad az adott periódusban történteknek és egyben a jövőről is beszél.

Természetesen sok más információ is kiolvasható egy-egy mérlegből, a mai csak egy bevezetés a témába. De láthatod, hogy van olyan fontos ez a pénzügyi jelentésfajta, mint az EK, amikor egy befektetési döntést kell meghoznod… hiszen amikor befektetsz, mindig a jövőt kell megjósolnod, és a róla alkotott képed alapján döntened, és ebben ő, tehát a mérleg lehet a segítségedre. Remélem Te is úgy vagy vele, mint én, és megszeretted, hogy miről mesél. Én immár mindig belenézek, amikor egy-egy céget elemzek.

Szép napot!

László

Az előző posztomban bemutattam, hogy privát kézben lévő cégek megvétele egy magas hozamú befektetés lehet, főleg akkor, ha minél kevesebb pénzt teszel bele saját zsebből a vételárba. A mai bejegyzésben arról lesz szó, hogy honnan szerezhetsz idegen forrást ilyen ügyletek finanszírozására.

Alapjául az előző alkalommal már említett könyv, a Business Wealth Without Risk, 5. fejezete, szolgál.

10 módszert neveznek meg a szerzők, és én még hozzá fogok tenni 5-öt. Vegyük sorra őket.

1. Üzletág leválasztás (Carve out)

Tegyük fel hogy meg akarsz venni egy orvosi kötszer gyártó céget, melynek ára 100 millió Ft. A tulajjal való kommunikáció során tudomásodra jut, hogy a cég tulajdonában van egy söröskupakgyártó gép is, mely szintén értékes, és 30 millió Ft-ért el lehetne adni. Ha leválasztod ezt az üzletágat (mert nem a fő tevékenységhez kapcsolódik, nem ezzel akarsz foglalkozni), és eladod a gépet, máris csak 70 millió Ft-tal kell előrukkolnod a cég megvételéhez, nem pedig 100 millió Ft-tal.

2. Beszállítói kölcsön

Megkeresheted a kiszemelt cégnek az egyik beszállítóját, hogy hamarosan te leszel az új tulaj, s továbbra is nagy összegekben szeretnél rendelni tőlük, cserébe adnának-e kölcsön neked a cég megvételére. A kölcsönt a cég majdani nyereségéből törleszted a megállapodás szerinti időtáv alatt.

3. Előleg a cég követeléseire

Lehet, hogy a megvenni kívánt cégnek nagy összegű követelése van kint. Ezekre sok pénzintézet ad előleget.

4. Cashflow alapú finanszírozás

A bankok megnézik hogy mennyi a cég profitja illetve a cashflowja. Ennek alapján adnak neked kölcsönt.

5. Eladói kölcsön

A cég tulajának azt mondod, hogy a vételár mondjuk 50%-át csak a következő mondjuk nyolc évben fogod kifizetni, évente egyenlő részletekben, x%-os kamatot is fizetve. A nyereségből fogod ezt megtenni, így ennél a finanszírozási formánál sem kell a saját zsebedbe nyúlnod.

6. A management bevonása a finanszírozásba

A cég vezetésének vagy fő alkalmazottainak érdekében állhat, hogy valamennyi tulajdonrészért cserébe saját pénzükből adjanak neked a cég megvételére.

7. Árukészlet átvétele részletekben

A tulajjal megállapodhatsz, hogy az árukészletért csak ütemekben fizetsz, ahogy egyre fogy az áru.

8. Tőkebevonás magánszemélyektől

Megkeresheted a barátaidat és családtagjaidat hogy beszállnának-e a cégbe amit meg kívánsz venni, tulajdonrészért cserébe.

9. Earnout

A vételár egy részét csak akkor fizeted meg ha a cég miután átvetted, a következő mondjuk 2 évben ugyan annyi vagy még több profitot termel mint a tranzakció előtti évben (a pontos számokban meg kell állapodnotok). Ebben az a jó hogy rávilágít arra hogy a tulaj nem árul-e zsákbamacskát, tehát hogy elhiszi, hogy a cég a következő években is hasonlóan profitábilis lesz mint amilyen számokat a múltból bemutatott neked.

10. Elhalasztott részletfizetés

Bizonyos esetekben, mint például a cashflow alapú finanszírozásnál, csak az adásvétel lecsengése után juthatsz a forráshoz (a bank csak így megy bele). Ilyen esetben mondhatod azt az eladónak, hogy a vételár X%-ának megfizetéséhez először át kell hogy íródjon a cég a te nevedre, de az adás-vételt követő fél éven belül ezt az összeget is megadod neki.

11. Tartson meg a tulajdonos 20%-ot a cégből

Ez azért hasznos, mert így a tulajdonos megint csak érdekelt abban hogy később jól menjen a cég, ne verjen át.

12. Közösségi finanszírozás

Ma már léteznek startupok, amelyek közösségi finanszírozásra adnak lehetőséget. Ilyen Kickstarter, és idehaza a Tőkeportál is.

13. Kölcsön egy nagyobb vevődtől

Ha jó és hosszú múltra visszatekintő kapcsolata van a cégnek egy-egy vevőjével, tőlük is kérhetsz kölcsön, cserébe továbbra is szállítani fogsz nekik.

14. Ingatlan fedezetű hitel

Ha van ingatlan a tulajdonodban, felvehetsz rá szabad felhasználású jelzáloghitelt, és a kapott összeget beforgathatod a vételárba.

15. Banki felvásárlási hitel

Bizonyos vételártól a bankok adnak egyedi vizsgálat alapján hitelt egy-egy cég megvételére. De ez tényleg nagy felvásárlások esetében szokott így lenni.

Fontos, hogy előre jól átgondold hogy az egyes finanszírozási módok mennyi havi vagy éves kiadással fognak járni (törlesztőrészletek nagysága), és hogy a cég által termelt nyereség bőven fedje ezeket a kiadásokat.

Mert bármikor jöhet egy válság és lecsökkenhet a nyereség, akár a törlesztőket sem fedezheti ekkor. Azokat pedig akkor is fizetni kell tudni valamiből. Érdemes tehát úgy megszerkeszteni a finanszírozási struktúrát, hogy szép „ráhagyást tudj hagyni a költségekre”, továbbá a jó időkben félretenni a nyereségből. Ha nagy gond van, esetleg újratárgyalhatóak a hitelek, vagyis meghosszabbítható a futamidő, így csökkentve a törlesztőt, és bevételkiesésre is lehet kölcsönt kapni bankoktól bizonyos esetekben, és létezik bevételkiesés elleni biztosítás is. Továbbá érdemes törekedni arra, hogy ne kelljen személyesen kezességet vállalnod a hitelekre, hogy a legrosszabb esetben se menj teljesen tönkre (ha becsődölne a cég; és érdemes Kft-ban működni), valamint nem az összes pénzed egy cégbe tenni, hanem némi diverzifikációt gyakorolni.

A könyv szerzői a kurzusaikban állítólag több mint 200 finanszírozási lehetőséget is bemutatnak 🙂 Ez a 15, amit taglaltam, jó kiindulásnak számít szerintem. Jó megvalósítást, és Kellemes Húsvétot kívánok!

Ezen a ponton megint hangsúlyoznám, hogy egy befektetés sem, így ez sem, rizikómentes. Kizárólag a saját meggyőződésed alapján dönts, és ez a bejegyzés sem befektetési tanács.

Céget nem csak a tőzsdén lehet venni. Ez sokat foglalkoztatott mostanában, szóval jöjjön egy szösszenet róla. Ebben a posztban azt fogom kifejteni, hogy milyen módokon lehet pénzt keresni azzal, ha megveszel egy (vagy több) privátkézben lévő céget és hogy az ezáltal elérhető profitodat hogyan tudod maximalizálni, valamint rávilágítok arra, hogy ezen befektetési formán jelentős hozamok elérése is lehetséges.

Tartalom:

1. A privátbefektetések két pénzáramlása

2. A nagy nyereség eléréséhez érdemes a cég eladására fókuszálni és hitelből finanszírozni a vételt

3. Az eladási ár maximalizálásának módjai

4. Az osztalék jelentősége és maximalizálásának módjai

5. A hitel 3 további előnye…

6. Tanulságok levonása és további források a témához

7. Előzetes a következő blogposztomból: mások pénzének felhasználása: a hitelen túl is van élet

8. Egy utolsó jótanács

9. Összefoglalás

—

1. A privátbefektetések két pénzáramlása

Alapvetően két módon juthat az ember pénzhez ha van egy cége: az osztalékokból, melyet a nyereségből lehet kivenni, és a cég majdani eladási árából. Az utóbbin lehet azonban a legnagyobbat nyerni. Kezdjük vele.

2. A nagy nyereség eléréséhez érdemes a cég eladására fókuszálni és hitelből finanszírozni a vételt

Ha nem (csak) a saját pénzed fogod felhasználni a business vételárának a kifizetéséhez, hanem hitelt (is) veszel fel rá (pl. banktól, beszállítóktól, családtagoktól stb), az nagyon megnöveli a hozamod és egyben a „semmiből teremtesz magadnak pénzt” általa, ha nyereséggel tudod később eladni a businesst. ∗∗∗A következő posztom arról fog szólni, hogy a hitelen kívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy hogyan tudsz céget venni, ha nincs rá pénzed.∗∗∗ És ha a hitelen kívül egyáltalán nem raksz a saját pénzedből a dealbe, akkor a hozam végtelen. De lássuk mindezt egy konkrét példán: Legyen a vételár 300 millió Ft. Ha ezt az egészet a saját pénzedből fizetnéd ki, és mondjuk 5 év alatt megduplázódik a biznisz és 600 millió Ft-on értékesíted, akkor a befektetett összegen 100%-ot nyertél hiszen (600-300)/300=100%. Viszont ha a vételár egy részét hitelből tudod finanszírozni, megnő a hozam: ha például 50 millió Ft-ot magad teszel a befektetésbe, és a hiányzó 250 millió Ft-ot hitelből finanszírozod, és 5 év múlva ugyan úgy 600 millió Ft-ért adod el az üzletet, akkor eladáskor a befolyó pénzből visszafizeted a 250 milliós hitelt, és marad 600-250 millió vagyis 350 millió Ft nyereség. Az 50 milliós befektetéseden a hozam már (350-50)/50=600%, hiszen a hozamot mindig a magad által berakott pénzre vetítve kell/érdemes kiszámolni. A hab a tortán már csak az, ha az egész vételárat hitelből finanszírozod, mert akkor bármennyi is a nyereséged az eladáson, azt ha elosztjuk nullával (márpedig nulla Forintot raktál be saját magad az adás-vételbe, tehát nullával kell elosztani a nyereséget a hozam kiszámításához), akkor megkapjuk, hogy a hozam végtelen nagy, hiszen matematika óráról tudjuk, hogy bármilyen szám osztva nullával az végtelen. Összefoglalva: a vételár hitelből való finanszírozása növeli a hozamot és segít a semmiből pénzt teremteni magadnak, amennyiben jelentős nyereséggel teszel túl a megvett biznisszen.

3. Az eladási ár maximalizálásának módjai

Tudom, felmerülhet benned a kérdés, hogy el fogod-e tudni többért adni a céget, mint amennyiért vetted, és mennyivel többért. A fenti példából is nyilvánvaló, hogy minél magasabb áron tudod majd eladni, annál többet keresel. Az eladási árat főként a cégérték határozza meg; alapvetően annyiért fogod tudni eladni a businesst, amennyit ér. Az érték úgy számolható ki, hogy a cég által az utóbbi pár évben kitermelt nyereségek átlagát megszorozzuk egy szorzószámmal. Ebből következik, hogy ahhoz hogy többért tudd eladni az üzletet, mint amennyiért vetted, vagy a nyereségét kell megnövelni, vagy a szorzószámot, vagy mindkettőt. Hogyan tudod ezt megtenni?

Vegyük először a szorzószámot.

Először is mi az, s miért használják? A szorzószám mögöttes logikája az, hogy a hasonló cégeknek (pl. ugyan azon iparágban vannak, egymáshoz hasonló méretűek, stb) hasonlóak a rizikói és a kilátásai, így az értékük is meg kell hogy egyezzen, amennyiben a nyereségük is hasonló (ha emlékszel, érték = profit x szorzószám)…fontos, hogy ne tizedes pontosságú értékekben gondolkodj hanem megközelítőleg értsd ezeket. Például két, ezen feltételeknek is megfelelő, ugyanakkora nyereséget termelő cégről van szó, akkor ugyan akkora szorzóval kell/lehet megszorozni a profitjukat, tehát ugyan akkora lesz az értékük is. Ha viszont e közül a két cég közül egyik az utóbbi években például kétszer annyi nyereséget termelt ki mint a másik, akkor kétszer akkora lesz az értéke is, mint a másiknak, itt is ugyan akkora szorzót használtunk rájuk. De az is lehet, hogy csak a szorzón változtatunk, és itt térek vissza arra, hogy a cégvétellel történő pénzkeresés egyik módja a szorzón való változtatás (nyilván a növelése). Ez a változtatás nem azt jelenti, hogy a hasunkra ütünk és azt mondjuk hogy én pl. 3-as szorzó helyett ötös szorzón akarom eladni a cégem; ezt meg is kell tudni indokolni a vevő felé.

A szorzót azáltal növelhetjük például meg, hogy eleve olcsón vásárolunk. A céget pl. megvesszük 4-esen, de a valós érték hatos szorzó használatával határozható meg, melyet azzal indokolunk, hogy az utóbbi időben a hasonló cégek a piacon 6-oson keltek el. Így eleve kerestünk a vételkor 50%-ot (mert (6-4)/4=50%), mert 6-oson tudnánk azonnal eladni. És ehhez tud még jönni a hitel hozamnövelő hatása. Olcsón azért lehet például megvenni egy céget, mert úgynevezett „motivált eladó” a tulaj. Pl éppen válik és gyorsan szüksége van a pénzre, nem ismeri a piaci viszonyokat, nem akar sokat foglalkozni az eladással, épp válság van a piacon de szerintünk ez csak átmeneti, és így tovább, sok ilyen ok létezik.

De az is lehet, hogy egyszerűen akkor adod el a céget, amikor kiváló hangulat uralkodik a piacon, s egy nagyobb szorzót is megadnak érte…

Ezen kívül a szorzót megnövelheted akkor is ha egy olyan céget veszel meg amelyet a tulaj a vezet, de miután a tranzakció lezárul, megbízol egy professzionális CEO-t. Ennek az az oka hogy ezáltal vonzóbbá válik az új vevőjelölteknek a cég, így hajlandók többet fizetni érte.

Egy másik ilyen szorzónövelő eszköz az is, ha idővel nagyobbra nő a cég profitja, mert az általános gondolkodás az, hogy egy nagyobb cég kevésbé rizikós. Ezáltal többet fog érni a befektetők szemében. A profitnövelés történhet például azáltal hogy bevezetsz új termékeket, többet fektetsz marketingbe, megveszel versenytársakat vagy épp egy beszállítót, stb.

A cégérték növeléséről ebben a könyvben olvashatsz többet (mely találóan az „Eladásra Építve” nevet kapta):

Built to Sell: https://amzn.eu/d/2L1KNuQ

De mint írtam nem csak a szorzó növelése által lehet a cég értékét és eladási árát növelni, hanem a nyereség feltornászása útján is (mégegyszer, érték = nyereség x szorzó).

Ennek növelése pedig megint csak az imént már említett módokon lehetséges…új termékek bevezetése, versenytársak megvétele stb. De akár egyszerűen a termékeid árán is emelhetsz (elsőre rossz ötletnek hangzik, de meglepődnél, hogy milyen gyakran beválik).

A bevétel növelésén kívül a költségeket is le lehet csökkenteni ahhoz hogy emelkedjen a céged nyeresége. Például ha több, egymáshoz hasonló iparágban lévő céget is megveszel, akkor elérhetsz egy úgynevezett méretgazdaságosságnak nevezett hatást ha egyesíted ezen cégeidet, hiszen például immár csak egy CEO fogja vinni az egész birodalmat, nem pedig mondjuk 3, így spórolhatsz a fizetéseken; valamint ha immár nagyobb megrendeléseket adsz le a beszállítóidnak, árengedményt fognak adni. De költségcsökkentés az is ha a működés hatékonyabbá teszed pl jobb folyamatok bevezetésével stb.

Végül, ha emlékszel, egyszerre is növelheted mind a nyereséget, mind a szorzót is – és ez által extrémül felturbózhatod az eladási árat.

4. Az osztalék jelentősége és maximalizálásának módjai

Eddig az eladási érték „maximalizálásáról” volt szó. Azonban mint a cikk elején írtam, a kivett osztalék is pénzkeresést jelent ha van egy céged. Az osztalékot pedig a profitból lehet kivenni, és értelemszerűen ha megnöveled a profitot, több osztalékot fogsz tudni kivenni (az osztalék esetében a szorzó nem játszik szerepet, a hitel viszont az ő esetében is hozamnövelő hatású lehet).

5. A hitel 3 további előnye…

De térjünk még egy pillanatra vissza a finanszírozáshoz is. Ha hitelről beszélünk, akkor annak a törlesztőrészletének a tőketörlesztés részét is minden hónapban a cég nyereségéből fizeted be (a hitel esetében a törlesztőrészlet mindig két komponensből tevődik össze, a kamatból és tőketörlesztésből), ami azt jelenti, hogy folyamatosan csökken a bank felé a tartozásod ahogy telnek a hónapok… és ha egy-két év eltelte után eladod a céget, az eredetileg felvett összegnél már jelentősen kevesebb is tud lenni az, amit ekkor vissza kell fizetned a banknak (a pontos mérték függ nyilván a felvett hitelösszeg nagyságától, a kamat nagyságától és az eltelt időtől). Így még egy további növekedést tudsz elérni a befektetéseden a hitel által.

Arról már nem is beszélve, hogy az infláció elértékteleníti a hiteled és a törlesztőrészleteid, csak úgy mint ahogy azt egy esetleges a Forintgyengülés is teszi.

6. Tanulságok levonása és további források a témához

Az eddigieket összefoglalva, láthattad, hogy az egyik legjobb és leggyorsabb módja nagy összegek megkeresésének az „a más pénzét felhasználni és maximális nyereséget elérni rajta”. Nyilván az ilyen befektetés nem rizikómentes, és jól át kell gondolni és utánaolvasni. És nem muszáj magához a cégvezetéshez túl mélyrehatóan értened és magad vezetned a megvett céget, ezzel rengeteg időt spórolsz meg, és így több céged is lehet egyszerre (mert többet nyilván nem tudnál egyedül vezetni). Ha szeretnéd beleásni magad a témába, akkor alapvetően három könyvet tudok ajánlani:

1: HBR Guide to Buying a Small Business

https://amzn.eu/d/aS6EzoR

2: Business Wealth Without Risk

https://amzn.eu/d/iwqhbZu

3: Buy and Build

https://amzn.eu/d/c1VmQTD

7. Előzetes a következő blogposztomból: mások pénzének felhasználása: a hitelen túl is van élet

Ha még ha egy kis ízelítőt megengedsz a következőnek beígért blogposztból – mely mint írtam a vételár finanszírozásának módjairól fog szólni – akkor megemlítem, hogy a hitelen kívül/mellett például saját tőkét is vonhatsz be (pl. barátoktól) a kiszemelt cég vételárának megfizetéséhez. Ennek a lényege az, hogy ezen befektetőknek részesedést kell adnod a megvenni kívánt bizniszből. Ez azt jelenti, hogy nincs kamat és havi törlesztőrészlet, de az osztalékokból és a cég eladásakor befolyó összegből a részesedésüknek megfelelő százalékot kell adnod nekik. De mivel te bonyolítod le az cégvételt, általában ennél valamivel kisebb részesedést kapnak a befektetők, így te is jól jársz.

8. Egy utolsó jótanács

És tényleg egy utolsó gondolat… Ki lehet számolni, hogy a hozammaximalizálás céljából érdemes néhány évente (általánosságban 4-5 évente) eladni a cégeidet és realizálni a nyereséget. Ezt le is vezették konkrét számokkal egy példán a szerzők a már említett Business Wealth Without Risk című könyvben

9. Összefoglalás

A privátkézben lévő cégek megvételén úgy lehet alapvetően a legtöbbet keresni, hogy mások pénzét használod fel majd ezen pénzek segítségével az itt kifejtett módokon a lehető legtöbb pénzt teremted meg magadnak. Ehhez minél nagyobb vételárú céget veszel meg, és főként arra fókuszálsz, hogy a cég megvételkori nyereségét és a megvételkori szorzóját idővel minél nagyobbra tornászd fel, hogy őt a vételárhoz képest majd minél nagyobb áron tudd eladni. A hitel több okból is egy jövedelmező eszköz lehet céljaid elérésére.
Vigyázat azonban, sajnos mint minden befektetési formában, ebben is van rizikó.

—

Az ebben a bejegyzésben elhangzottak nem minősülnek befektetési tanácsnak. A cikk csak információ terjesztési célokat szolgál. Mindenképp a magad meggyőződése alapján dönts egy-egy befektetési lehetőségről.

A Kraken Robotics (ticker: PNG.V; a Toronto Venture Exchange-en jegyzett) főként pilóta nélküli high-tech vízi drónokat gyárt, melyekkel például a katonaság vízi aknákat deríthet fel, távirányítással. Jópár éve CAD $0,20 körüli áron már befektettem a cégbe, majd ha jól emlékszem 40 cent körül kiszálltam, de most újra felkeltette a figyelmemet a vállalat. Hogy miért? A mai geopolitikai helyzetben szeretnék egy kis kitettséggel rendelkezni a hadiiparban, mi több ez a cég nagyon neves vevőkkel rendelkezik, ami szerintem validálja a technológiáik minőségét (például ilyen vevőjük a NATO és Kanada katonasága), alulértékelt valamint gyorsan növekednek a bevételei is.

A napokban 65 cent körül megint beszálltam, hiszen így is a 2024-re előrejelzett EV/EBITDA szorzója csak 7,5 körüli a cégnek, míg az USA hadiipari techcégek szorzójának átlaga ennek kicsivel több mint a kétszerese (ráadásul vannak olyan iparágbeli cégek, melyek kb 25-ös szorzón forognak).

A cégvezetés szerint a Kraken, mely az északi vizekben élő legendás szörnyről kapta a nevét, évente körülbelül 50%-kal fogja növelni a bevételét a következő pár évben. Ez egy nagyon magas növekedési rátának számít, így indokolt hogy idővel legalább az iparág átlagos szorzóját megkapja a cég, mely a részvény megkétszereződését jelentené a 2024-es számok alapján (és később még többet), amennyiben az előrejelzések valóra is válnak. Optimizmusra ad okot, hogy a vállalat a múltban elég pontosan jelezte előre a számait.

Összefoglalva: szeretem a technológiájukat, indokoltnak tartom az iparágat a portfóliómban és szeretem a számaikat, ezért vettem a részvényből egy közepes méretű pakkot.

Akit érdekel, és szeretné mélyre menőbben tanulmányozni a befektetői prezentációját a cégnek (angolul), az itt megteheti: link.

Itt pedig egy egy kicsit részletesebb elemzés is megtekinthető erről a befektetési lehetőségről (angolul), egy másik szerző tollából: link.

Most már csak egy dolog van hátra: Emelkedj, ó dicső szörnyeteg!

Oké, meg a szokásos, hogy ez nem minősül befektetési tanácsnak!

Ma a legnagyobb tőzsdei pozíciómról írok egy rövid bemutatót. Ő az Atlas Engineered Products (AEP), mely a kanadai Toronto Venture Exchangen van jegyezve. Nagy meggyőződéssel tartom ezt a részvényt.

Mivel foglalkozik a cég? Az AEP egy kanadai házelem gyártó, amely főként fa tetőszerkezeteket és fa falpanelokat gyárt. Gyakorlatilag ha építkezel Kanadában, szükséged van egy olyan beszállítóra mint az AEP.

A fő tézise a befektetésnek az, hogy Kanadában nagyon kicsi a kínálat ingatlanokból, miközben a kereslet hatalmas és előreláthatólag az is marad a következő években. A mai magas kamatok ugyan kicsit hátráltatták a cég utóbbi negyedéveinek az eredményét, de ahogy a kamatszintek csökkenésnek indulnak, a fellendülés szerintem elkerülhetetlen.

Ráadásul az AEP nem csak organikusan növekszik, hanem felgöngyölíti az iparágát, azaz versenytársakat vásárol fel. Továbbá tervben van hogy automatizálja a gyártótechnológiáit, mely a költségei csökkenését segítheti elő.

Összességében, egy gyorsan növekvő cégről van szó melynek részvényára szerintem jelenleg szenved a magas hitelkamatok okozta ideiglenes sötét felhők miatt, de ezek egy-két negyedéven belül eltűnhetnek.

Általánosságban elmondható, hogy az említett pozitív folyamatokat előrejelezvén a tőzsdén jegyzett nagyobb építőipari cégek részvényára már jelentősen elkezdett emelkedni az utóbbi időben (lásd pl a Builders FirstSource Inc., itt).

Az AEP árváltozása még nem követte le a nagyobb versenytársakéit, ezért olcsónak számít. Számszerűsítve kb. 4x EBITDA-n forog, míg az összehasonlításul vehető, előbb belinkelt Builders FirstSource, körülbelül 9x EBITDA-n van). Ez kb. 100%-os felértékelődési potenciált jelent, de ehhez még hozzá vehetjük hogy az AEP gyorsan fog növekedni a fent említett okok miatt, ezzel növelve a felértékelődési potenciált, főleg ha egy-két éves befektetési időtávban gondolkozunk.

Amit még szeretek benne, az az hogy menedzsmentet az alapító viszi, több évtizedes építőipari tapasztalattal, és eddig beváltotta amit megígért. Ráadásul a cég jelenleg méretes készpénzállománnyal rendelkezik, melyet a nyilvánvaló előnyei mellett felhasználhat még részvényvisszavásárlásokra (mellyel növelni tudja az egy részvényre jutó nyereséget) vagy újabb versenytársak megvételére. Szintén értékelendő, hogy Warren Buffett is szereti ezt a szektort, amit mostanában a részvényvásárlásai is alátámasztanak (lásd pl. ezt az angol nyelvű cikket: link).

Az AEP részvényára ma CAD $1,14.

További infók a cég weboldalán találhatóak: https://www.atlasengineeredproducts.com/

Ez NEM befektetési tanács. Mindenki a maga felelősségére fektet be.