Szerző: lvidos

A Kraken Robotics (ticker: PNG.V; a Toronto Venture Exchange-en jegyzett) főként pilóta nélküli high-tech vízi drónokat gyárt, melyekkel például a katonaság vízi aknákat deríthet fel, távirányítással. Jópár éve CAD $0,20 körüli áron már befektettem a cégbe, majd ha jól emlékszem 40 cent körül kiszálltam, de most újra felkeltette a figyelmemet a vállalat. Hogy miért? A mai geopolitikai helyzetben szeretnék egy kis kitettséggel rendelkezni a hadiiparban, mi több ez a cég nagyon neves vevőkkel rendelkezik, ami szerintem validálja a technológiáik minőségét (például ilyen vevőjük a NATO és Kanada katonasága), alulértékelt valamint gyorsan növekednek a bevételei is.

A napokban 65 cent körül megint beszálltam, hiszen így is a 2024-re előrejelzett EV/EBITDA szorzója csak 7,5 körüli a cégnek, míg az USA hadiipari techcégek szorzójának átlaga ennek kicsivel több mint a kétszerese (ráadásul vannak olyan iparágbeli cégek, melyek kb 25-ös szorzón forognak).

A cégvezetés szerint a Kraken, mely az északi vizekben élő legendás szörnyről kapta a nevét, évente körülbelül 50%-kal fogja növelni a bevételét a következő pár évben. Ez egy nagyon magas növekedési rátának számít, így indokolt hogy idővel legalább az iparág átlagos szorzóját megkapja a cég, mely a részvény megkétszereződését jelentené a 2024-es számok alapján (és később még többet), amennyiben az előrejelzések valóra is válnak. Optimizmusra ad okot, hogy a vállalat a múltban elég pontosan jelezte előre a számait.

Összefoglalva: szeretem a technológiájukat, indokoltnak tartom az iparágat a portfóliómban és szeretem a számaikat, ezért vettem a részvényből egy közepes méretű pakkot.

Akit érdekel, és szeretné mélyre menőbben tanulmányozni a befektetői prezentációját a cégnek (angolul), az itt megteheti: link.

Itt pedig egy egy kicsit részletesebb elemzés is megtekinthető erről a befektetési lehetőségről (angolul), egy másik szerző tollából: link.

Most már csak egy dolog van hátra: Emelkedj, ó dicső szörnyeteg!

Oké, meg a szokásos, hogy ez nem minősül befektetési tanácsnak!

Ma a legnagyobb tőzsdei pozíciómról írok egy rövid bemutatót. Ő az Atlas Engineered Products (AEP), mely a kanadai Toronto Venture Exchangen van jegyezve. Nagy meggyőződéssel tartom ezt a részvényt.

Mivel foglalkozik a cég? Az AEP egy kanadai házelem gyártó, amely főként fa tetőszerkezeteket és fa falpanelokat gyárt. Gyakorlatilag ha építkezel Kanadában, szükséged van egy olyan beszállítóra mint az AEP.

A fő tézise a befektetésnek az, hogy Kanadában nagyon kicsi a kínálat ingatlanokból, miközben a kereslet hatalmas és előreláthatólag az is marad a következő években. A mai magas kamatok ugyan kicsit hátráltatták a cég utóbbi negyedéveinek az eredményét, de ahogy a kamatszintek csökkenésnek indulnak, a fellendülés szerintem elkerülhetetlen.

Ráadásul az AEP nem csak organikusan növekszik, hanem felgöngyölíti az iparágát, azaz versenytársakat vásárol fel. Továbbá tervben van hogy automatizálja a gyártótechnológiáit, mely a költségei csökkenését segítheti elő.

Összességében, egy gyorsan növekvő cégről van szó melynek részvényára szerintem jelenleg szenved a magas hitelkamatok okozta ideiglenes sötét felhők miatt, de ezek egy-két negyedéven belül eltűnhetnek.

Általánosságban elmondható, hogy az említett pozitív folyamatokat előrejelezvén a tőzsdén jegyzett nagyobb építőipari cégek részvényára már jelentősen elkezdett emelkedni az utóbbi időben (lásd pl a Builders FirstSource Inc., itt).

Az AEP árváltozása még nem követte le a nagyobb versenytársakéit, ezért olcsónak számít. Számszerűsítve kb. 4x EBITDA-n forog, míg az összehasonlításul vehető, előbb belinkelt Builders FirstSource, körülbelül 9x EBITDA-n van). Ez kb. 100%-os felértékelődési potenciált jelent, de ehhez még hozzá vehetjük hogy az AEP gyorsan fog növekedni a fent említett okok miatt, ezzel növelve a felértékelődési potenciált, főleg ha egy-két éves befektetési időtávban gondolkozunk.

Amit még szeretek benne, az az hogy menedzsmentet az alapító viszi, több évtizedes építőipari tapasztalattal, és eddig beváltotta amit megígért. Ráadásul a cég jelenleg méretes készpénzállománnyal rendelkezik, melyet a nyilvánvaló előnyei mellett felhasználhat még részvényvisszavásárlásokra (mellyel növelni tudja az egy részvényre jutó nyereséget) vagy újabb versenytársak megvételére. Szintén értékelendő, hogy Warren Buffett is szereti ezt a szektort, amit mostanában a részvényvásárlásai is alátámasztanak (lásd pl. ezt az angol nyelvű cikket: link).

Az AEP részvényára ma CAD $1,14.

További infók a cég weboldalán találhatóak: https://www.atlasengineeredproducts.com/

Ez NEM befektetési tanács. Mindenki a maga felelősségére fektet be.

Ebben a posztban arról fogok írni, hogy hogyan gondolkodnak napjaink legsikeresebb befektetői a rizikóról. A fundamentális, azaz Értékalapú Befektetési Stratégiát (rövidítve ÉBS) követő nagy befektetők, akik egyben napjaink legsikeresebb befektetői is (ha a vagyonukat vesszük mércéül), mint például Warren Buffett és Howard Marks, a befektetett tőkén realizált veszteséget tekintik rizikónak, tehát azt, hogy ha például befektetünk egy részvénybe 100 Dollárt, és amikor eladjuk, csak 95 Dollárért tudjuk ezt megtenni. Tehát nem azt, hogy mennyire ingadozik a részvény árfolyama, hanem csak azt, ha csak veszteséggel tudunk kiszállni. Nagy a különbség e két nézőpont között, ha ismerjük az ÉBS követőinek mögöttes gondolkodását. Ők ugyanis nem akkor adnak el egy részvényt, ha csak lement az árfolyama. Ők, mint azt már gyakran olvashattad tőlem, mindig az árfolyamot ÉS a részvény értékét vizsgálva hoznak döntést. Ha a részvény darabját 100 Dollárért vették, és most 80 Dollár az árfolyam, viszont a részvény érték 120 Dollárra jön ki nekik, akkor nem csinálnak semmit, de maximum még többet vesznek a részvényből. Ők örülnek a részvényáringadozásnak, mert csak profitálnak belőle. Sőt, az extrém eseteket vizsgálva, minél jobban ingadozik egy részvény árfolyama (de emellett ez a részvény jó befektetésnek számít az ÉBS szerint), annál jobb, hiszen annál nagyobbakat lehet nyerni vele. Ezért vagyok annyira hívője a kis piaci kapitalizációjú, ismeretlen részvényeknek. Nekik nagyon tud ingadozni az árfolyamuk. Mondhatnánk, hogy kevésbé rizikósak, mint nagyobb társaik, mert nagyobb a különbség az áruk és az értékük között! A Wall Streeti általános nézőpont szerint ezek a részvények veszélyesek, de a befektetőlegendák is épp ellenkezőleg gondolják, persze bizonyos ÉBS feltételek mellett (tehát ez nem igaz hogy MINDEN kis részvény jó befektetés, sőt!)

De akkor nézzünk egy konkrét példát: Az ÉBS szerint mi is pontosabban a rizikó? Például az, hogy veszünk egy részvényt 100 Dolláros áron, mert azt gondoljuk, hogy 120-at ér, de miközben várakozunk hogy elérje az ár az értéket, bekövetkezik egy esemény amely véglegesen és jelentősen lecsökkenti a mögöttes cég hasznát. Tegyük fel hogy ezen esemény hatására lemegy 90 Dollárra a részvény árfolyama. Ekkor az ÉBS gyakorlója, újra kiszámolja a cég értékét az esemény tükrében (és mint tudjuk a számítás alapja a cég haszna, tehát a cégértéknek csökkennie kell), tehát tegyük fel hogy már csak 95 Dollár jön ki neki értékként. Ha nem lát esélyt arra hogy értelmes időn belül újra megnő a cég értéke 100 Dollár fölé, akkor valószínű el fogja adni a részvényét 90-95 Dolláros ár körül. Tehát veszít a tőkéjéből.

Ez kell hogy legyen a rizikóról a helyes gondolkodásmód szerintem is, és nem pedig az, hogy mennyit ingadozik az árfolyam, ha közben a cég pénzügyi teljesítményében egyébként semmi változás nem állt be. Hiszen abból csak profitálhatunk. És ez a legtöbb befektetésre igaz szerintem…például az ingatlanok ára is ingadozik, de ha azt gondoljuk hogy egy nekünk megfelelő időn belül megint magasabb lesz az ára az ingatlanoknak és az ingatlanunknak (fundamentális érvekkel alátámasztva (tehát pl reálbérnövekedés várható vagy jól megy a gazdaság stb)), érdemes őt eladnunk ma? Alapvetően (ha nem kell most a pénz stb), nem gondolom.

Risk and reward. Magyarul a potenciális rizikók és a potenciális hozam. Minden egyes befektetésnél ezek vizsgálata és egymással szembeállítása fogja meghatározni a várható profitot, mely minden befektetési döntés alapja. A számítása következő: minden egyes lehetséges nyereség szintet (valójában minden egyes lehetséges kimenetelét a befektetésnek, tehát ha van ilyen, a potenciálisan veszteséges kimeneteleket is) és a hozzá tartozó bekövetkezési valószínűséget összeszorzunk, majd a kapott szorzatokat összeadjuk. Ha pl azt gondolod, hogy egy 100 Ft-os befektetett összegen 40% hogy 50 Ft-ot fogsz keresni évente, és 60% hogy az egyes években elért nyereség 70 Ft lesz, akkor az egyes években a várható profit (0,4×50+0,6×70)=20+42=62 Ft. Ezt nevezhetjük évi 62%-os várható hozamnak is.

Ebben, tehát a várható hozamban, ugyanis minden benne van. Az is, hogy szerinted megkapja-e azt a nagy megrendelést (a kedvenc tőzsdén jegyzett céged) amelyet belengetett, és amely szépen megemelné a cég profitját. Az is, hogy ennek mennyi az esélye. Az is, hogy mennyi egy gazdasági világválság esélye, ami mondjuk levinné a cég profitjait mert kevesebb pénze lesz az embereknek és ezért kevesebbet fognak vásárolni a cég termékéből. De az is, hogy az ingatlanod környéke milyen gyorsan fejlődik, vagyis megépítik-e mellette végre azt a beígért hidat ami szerinted beindítaná a környéken a forgalmat (és ennek mi az esélye), így odavonzván egy park fejlesztését és egy közeli bolt nyitását, melyek megnövelnék az ingatlanod értékét, vagyis a várható a hozamot rajta (ha eladod).

A gondolatmenet a tőzsdei befektetéseknél az, hogy ha egy részvény mögött meghúzódó cég egy évben 10 Ft nyereséget termel egy részvényre számítva, és nekem 1 db részvényem van, melyet 100 Ft-ért vettem, és a hasonló cégek az éves profitok 15-szörösén forognak, akkor a hozam (10×1×15)/100=150/100=50% ha eladom a részvényt (mint arról már többször írtam, rövid távon nem biztos, de hosszabb távon általában el fogom tudni kb 150 Ft-ért adni). Ha tudom, hogy a management úgy gondolja, hogy meg fognak kapni egy nagy megrendelést, mely az éves profitot megemeli 100%-kal, azaz 10 Ft-ról 20 Ft-ra, és ennek a bekövetkezésének esélyét 40%-ra tartod, míg úgy gondolod hogy 60% eséllyel nem kapják meg a megrendelést, és 10 Ft marad az egy részvényre jutó évi nyereség, akkor úgy kell a várható hozamot kiszámolni hogy ((0,4×20+0,6×10)×1×15)/100=((8+6)×15)/100=210/100=110%. Ennek tudatában megvizsgálhatjuk hogy van-e más befektetési lehetőség amelynek magasabb a várható hozama, és a magasabbik várható nyereséget hozó befektetési lehetőségbe érdemes befektetni. Arra azért nem árt még gondolni, hogy mi a legrosszabb ami történhet.

Alapvetően ezen egy kritérium, a várható hozam, az, ami alapján meg kell hoznunk befektetési döntéseinket – persze akkor, ha csak a pénzügyi szempontokat nézzük. Emellett nyilván lehet olyan dolgokra gondolni mint például a likviditás és hogy jót teszünk-e befektetésünkkel a Föld klímájának, de egy kis diverzifikálás sem árt. Ami a pénzt illeti, az egyes befektetések várható hozama számít, melyet rizikó-hozam profiljuk alapján határozhatunk meg. Ez a befektetés, mint olyan, esszenciája.

Nem csak a való világban, hanem a pénzügy területén is vannak olyan jelenségek, melyek felérnek egy csodával… (és ezt nem csak én állítom hanem maga Albert Einstein is… de erre még visszatérünk a bejegyzés végén). Ebben a posztban a 3 kedvenc pénzügyi csodámat mutatom be.

Az első az ár és az érték közötti különbségtétel. Minden befektetésnek van egy ára és egy értéke, és a kettő között lehet nagyon nagy különbség is, és idővel az ár közelíti az értéket (ezekből az következik, hogy sokat lehet keresni ezen tudás felhasználásával), és míg az ár leolvasható a piacról, addig az érték kiszámolható.

A második az, hogy ha megfelelőek a körülmények, akkor a semmiből is lehet pénzt teremteni. És sokat.  Arra gondolok itt, hogy veszünk hitelből egy lakást (az önerőt bele kell ugyan rakni, de ki is lehet váltani ha van egy másik ingatlanunk vagy a szüleinknek…), majd bérbeadjuk, és a bérleti díjból fizetjük a törlesztőrészletet. De ez a módszer minden olyan befektetési eszközre igaz, ami elég pénzt termel a törlesztők kielégítésére. (Csak vigyázni kell a rizikókkal – elég ha jön egy válság és lecsökken a befektetésből befolyó havi összeg, míg a törlesztő ugyan akkora marad és azt mindig fizetni kell! Jól át kell ezeket gondolni!) De ha értünk hozzá,  lehet lakás helyett ez a befektetés pl egy állampapír, tőzsdei részvények vagy profitábilis vállalkozás is. Minden egyes törlesztőrészlet befizetésével csökken a tőketartozásunk a bank felé, és ha eladjuk a befektetést, már csak ezt a kisebb tartozást kell majd visszafizetnünk a banknak, a többi pénzt megtarthatjuk. Ha lejáratig fizetjük a hitelt (ami azt jelenti hogy nullára csökken a tartozásunk), akkor az eladásból befolyó összes pénzt megtarthatjuk. Szinte a semmiből teremthetünk így pénzt (noha munka az van vele). A bank nem szokott hitelt adni mindenre (ill. főleg csak lakásvásárlásra szokott adni), de felvehetünk jelzáloghitelt is ha nem lakásba szeretnénk befektetni, és ha van nekünk vagy a szűk környezetünknek saját tulajdonú ingatlana. A lakásvételes történet azonban általában a legkevésbé kockázatos az itt a második pontban felsorolt összes befektetési lehetőség közül (de még ezt is érdemes nagyon jól átgondolni mielőtt lépünk).

Végül a harmadik jelenség amit szeretnék megemlíteni az a kamatos kamat. Ha egy befektetésünk mondjuk 2 év alatt dupláz, és ezután megint befektetjük az eladásából befolyt összeget, és 2 év múlva megint dupláz, akkor ezen négy év alatt nem háromszorosát fogja érni a legelején befektetett pénzünk, hanem a négyszeresét; és ha tovább szeretnénk gondolkodni ezen paraméterek mellett, hat év múlva már a nyolcszorosát és így tovább. Ez a kamatos kamat ereje, és befejezésül annyit, hogy őt Albert Einstein is a világ nyolcadik csodájának nevezte, majd hozzátette: „Aki ezt érti, az (a kamatos kamatot) megkeresi, aki nem, az megfizeti.”

Tartozzunk azok közé, akik értik…