Kategória: Egyéb kategória

Céget nem csak a tőzsdén lehet venni. Ez sokat foglalkoztatott mostanában, szóval jöjjön egy szösszenet róla. Ebben a posztban azt fogom kifejteni, hogy milyen módokon lehet pénzt keresni azzal, ha megveszel egy (vagy több) privátkézben lévő céget és hogy az ezáltal elérhető profitodat hogyan tudod maximalizálni, valamint rávilágítok arra, hogy ezen befektetési formán jelentős hozamok elérése is lehetséges.

Tartalom:

1. A privátbefektetések két pénzáramlása

2. A nagy nyereség eléréséhez érdemes a cég eladására fókuszálni és hitelből finanszírozni a vételt

3. Az eladási ár maximalizálásának módjai

4. Az osztalék jelentősége és maximalizálásának módjai

5. A hitel 3 további előnye…

6. Tanulságok levonása és további források a témához

7. Előzetes a következő blogposztomból: mások pénzének felhasználása: a hitelen túl is van élet

8. Egy utolsó jótanács

9. Összefoglalás

—

1. A privátbefektetések két pénzáramlása

Alapvetően két módon juthat az ember pénzhez ha van egy cége: az osztalékokból, melyet a nyereségből lehet kivenni, és a cég majdani eladási árából. Az utóbbin lehet azonban a legnagyobbat nyerni. Kezdjük vele.

2. A nagy nyereség eléréséhez érdemes a cég eladására fókuszálni és hitelből finanszírozni a vételt

Ha nem (csak) a saját pénzed fogod felhasználni a business vételárának a kifizetéséhez, hanem hitelt (is) veszel fel rá (pl. banktól, beszállítóktól, családtagoktól stb), az nagyon megnöveli a hozamod és egyben a „semmiből teremtesz magadnak pénzt” általa, ha nyereséggel tudod később eladni a businesst. ∗∗∗A következő posztom arról fog szólni, hogy a hitelen kívül milyen lehetőségek vannak arra, hogy hogyan tudsz céget venni, ha nincs rá pénzed.∗∗∗ És ha a hitelen kívül egyáltalán nem raksz a saját pénzedből a dealbe, akkor a hozam végtelen. De lássuk mindezt egy konkrét példán: Legyen a vételár 300 millió Ft. Ha ezt az egészet a saját pénzedből fizetnéd ki, és mondjuk 5 év alatt megduplázódik a biznisz és 600 millió Ft-on értékesíted, akkor a befektetett összegen 100%-ot nyertél hiszen (600-300)/300=100%. Viszont ha a vételár egy részét hitelből tudod finanszírozni, megnő a hozam: ha például 50 millió Ft-ot magad teszel a befektetésbe, és a hiányzó 250 millió Ft-ot hitelből finanszírozod, és 5 év múlva ugyan úgy 600 millió Ft-ért adod el az üzletet, akkor eladáskor a befolyó pénzből visszafizeted a 250 milliós hitelt, és marad 600-250 millió vagyis 350 millió Ft nyereség. Az 50 milliós befektetéseden a hozam már (350-50)/50=600%, hiszen a hozamot mindig a magad által berakott pénzre vetítve kell/érdemes kiszámolni. A hab a tortán már csak az, ha az egész vételárat hitelből finanszírozod, mert akkor bármennyi is a nyereséged az eladáson, azt ha elosztjuk nullával (márpedig nulla Forintot raktál be saját magad az adás-vételbe, tehát nullával kell elosztani a nyereséget a hozam kiszámításához), akkor megkapjuk, hogy a hozam végtelen nagy, hiszen matematika óráról tudjuk, hogy bármilyen szám osztva nullával az végtelen. Összefoglalva: a vételár hitelből való finanszírozása növeli a hozamot és segít a semmiből pénzt teremteni magadnak, amennyiben jelentős nyereséggel teszel túl a megvett biznisszen.

3. Az eladási ár maximalizálásának módjai

Tudom, felmerülhet benned a kérdés, hogy el fogod-e tudni többért adni a céget, mint amennyiért vetted, és mennyivel többért. A fenti példából is nyilvánvaló, hogy minél magasabb áron tudod majd eladni, annál többet keresel. Az eladási árat főként a cégérték határozza meg; alapvetően annyiért fogod tudni eladni a businesst, amennyit ér. Az érték úgy számolható ki, hogy a cég által az utóbbi pár évben kitermelt nyereségek átlagát megszorozzuk egy szorzószámmal. Ebből következik, hogy ahhoz hogy többért tudd eladni az üzletet, mint amennyiért vetted, vagy a nyereségét kell megnövelni, vagy a szorzószámot, vagy mindkettőt. Hogyan tudod ezt megtenni?

Vegyük először a szorzószámot.

Először is mi az, s miért használják? A szorzószám mögöttes logikája az, hogy a hasonló cégeknek (pl. ugyan azon iparágban vannak, egymáshoz hasonló méretűek, stb) hasonlóak a rizikói és a kilátásai, így az értékük is meg kell hogy egyezzen, amennyiben a nyereségük is hasonló (ha emlékszel, érték = profit x szorzószám)…fontos, hogy ne tizedes pontosságú értékekben gondolkodj hanem megközelítőleg értsd ezeket. Például két, ezen feltételeknek is megfelelő, ugyanakkora nyereséget termelő cégről van szó, akkor ugyan akkora szorzóval kell/lehet megszorozni a profitjukat, tehát ugyan akkora lesz az értékük is. Ha viszont e közül a két cég közül egyik az utóbbi években például kétszer annyi nyereséget termelt ki mint a másik, akkor kétszer akkora lesz az értéke is, mint a másiknak, itt is ugyan akkora szorzót használtunk rájuk. De az is lehet, hogy csak a szorzón változtatunk, és itt térek vissza arra, hogy a cégvétellel történő pénzkeresés egyik módja a szorzón való változtatás (nyilván a növelése). Ez a változtatás nem azt jelenti, hogy a hasunkra ütünk és azt mondjuk hogy én pl. 3-as szorzó helyett ötös szorzón akarom eladni a cégem; ezt meg is kell tudni indokolni a vevő felé.

A szorzót azáltal növelhetjük például meg, hogy eleve olcsón vásárolunk. A céget pl. megvesszük 4-esen, de a valós érték hatos szorzó használatával határozható meg, melyet azzal indokolunk, hogy az utóbbi időben a hasonló cégek a piacon 6-oson keltek el. Így eleve kerestünk a vételkor 50%-ot (mert (6-4)/4=50%), mert 6-oson tudnánk azonnal eladni. És ehhez tud még jönni a hitel hozamnövelő hatása. Olcsón azért lehet például megvenni egy céget, mert úgynevezett „motivált eladó” a tulaj. Pl éppen válik és gyorsan szüksége van a pénzre, nem ismeri a piaci viszonyokat, nem akar sokat foglalkozni az eladással, épp válság van a piacon de szerintünk ez csak átmeneti, és így tovább, sok ilyen ok létezik.

De az is lehet, hogy egyszerűen akkor adod el a céget, amikor kiváló hangulat uralkodik a piacon, s egy nagyobb szorzót is megadnak érte…

Ezen kívül a szorzót megnövelheted akkor is ha egy olyan céget veszel meg amelyet a tulaj a vezet, de miután a tranzakció lezárul, megbízol egy professzionális CEO-t. Ennek az az oka hogy ezáltal vonzóbbá válik az új vevőjelölteknek a cég, így hajlandók többet fizetni érte.

Egy másik ilyen szorzónövelő eszköz az is, ha idővel nagyobbra nő a cég profitja, mert az általános gondolkodás az, hogy egy nagyobb cég kevésbé rizikós. Ezáltal többet fog érni a befektetők szemében. A profitnövelés történhet például azáltal hogy bevezetsz új termékeket, többet fektetsz marketingbe, megveszel versenytársakat vagy épp egy beszállítót, stb.

A cégérték növeléséről ebben a könyvben olvashatsz többet (mely találóan az „Eladásra Építve” nevet kapta):

Built to Sell: https://amzn.eu/d/2L1KNuQ

De mint írtam nem csak a szorzó növelése által lehet a cég értékét és eladási árát növelni, hanem a nyereség feltornászása útján is (mégegyszer, érték = nyereség x szorzó).

Ennek növelése pedig megint csak az imént már említett módokon lehetséges…új termékek bevezetése, versenytársak megvétele stb. De akár egyszerűen a termékeid árán is emelhetsz (elsőre rossz ötletnek hangzik, de meglepődnél, hogy milyen gyakran beválik).

A bevétel növelésén kívül a költségeket is le lehet csökkenteni ahhoz hogy emelkedjen a céged nyeresége. Például ha több, egymáshoz hasonló iparágban lévő céget is megveszel, akkor elérhetsz egy úgynevezett méretgazdaságosságnak nevezett hatást ha egyesíted ezen cégeidet, hiszen például immár csak egy CEO fogja vinni az egész birodalmat, nem pedig mondjuk 3, így spórolhatsz a fizetéseken; valamint ha immár nagyobb megrendeléseket adsz le a beszállítóidnak, árengedményt fognak adni. De költségcsökkentés az is ha a működés hatékonyabbá teszed pl jobb folyamatok bevezetésével stb.

Végül, ha emlékszel, egyszerre is növelheted mind a nyereséget, mind a szorzót is – és ez által extrémül felturbózhatod az eladási árat.

4. Az osztalék jelentősége és maximalizálásának módjai

Eddig az eladási érték „maximalizálásáról” volt szó. Azonban mint a cikk elején írtam, a kivett osztalék is pénzkeresést jelent ha van egy céged. Az osztalékot pedig a profitból lehet kivenni, és értelemszerűen ha megnöveled a profitot, több osztalékot fogsz tudni kivenni (az osztalék esetében a szorzó nem játszik szerepet, a hitel viszont az ő esetében is hozamnövelő hatású lehet).

5. A hitel 3 további előnye…

De térjünk még egy pillanatra vissza a finanszírozáshoz is. Ha hitelről beszélünk, akkor annak a törlesztőrészletének a tőketörlesztés részét is minden hónapban a cég nyereségéből fizeted be (a hitel esetében a törlesztőrészlet mindig két komponensből tevődik össze, a kamatból és tőketörlesztésből), ami azt jelenti, hogy folyamatosan csökken a bank felé a tartozásod ahogy telnek a hónapok… és ha egy-két év eltelte után eladod a céget, az eredetileg felvett összegnél már jelentősen kevesebb is tud lenni az, amit ekkor vissza kell fizetned a banknak (a pontos mérték függ nyilván a felvett hitelösszeg nagyságától, a kamat nagyságától és az eltelt időtől). Így még egy további növekedést tudsz elérni a befektetéseden a hitel által.

Arról már nem is beszélve, hogy az infláció elértékteleníti a hiteled és a törlesztőrészleteid, csak úgy mint ahogy azt egy esetleges a Forintgyengülés is teszi.

6. Tanulságok levonása és további források a témához

Az eddigieket összefoglalva, láthattad, hogy az egyik legjobb és leggyorsabb módja nagy összegek megkeresésének az „a más pénzét felhasználni és maximális nyereséget elérni rajta”. Nyilván az ilyen befektetés nem rizikómentes, és jól át kell gondolni és utánaolvasni. És nem muszáj magához a cégvezetéshez túl mélyrehatóan értened és magad vezetned a megvett céget, ezzel rengeteg időt spórolsz meg, és így több céged is lehet egyszerre (mert többet nyilván nem tudnál egyedül vezetni). Ha szeretnéd beleásni magad a témába, akkor alapvetően három könyvet tudok ajánlani:

1: HBR Guide to Buying a Small Business

https://amzn.eu/d/aS6EzoR

2: Business Wealth Without Risk

https://amzn.eu/d/iwqhbZu

3: Buy and Build

https://amzn.eu/d/c1VmQTD

7. Előzetes a következő blogposztomból: mások pénzének felhasználása: a hitelen túl is van élet

Ha még ha egy kis ízelítőt megengedsz a következőnek beígért blogposztból – mely mint írtam a vételár finanszírozásának módjairól fog szólni – akkor megemlítem, hogy a hitelen kívül/mellett például saját tőkét is vonhatsz be (pl. barátoktól) a kiszemelt cég vételárának megfizetéséhez. Ennek a lényege az, hogy ezen befektetőknek részesedést kell adnod a megvenni kívánt bizniszből. Ez azt jelenti, hogy nincs kamat és havi törlesztőrészlet, de az osztalékokból és a cég eladásakor befolyó összegből a részesedésüknek megfelelő százalékot kell adnod nekik. De mivel te bonyolítod le az cégvételt, általában ennél valamivel kisebb részesedést kapnak a befektetők, így te is jól jársz.

8. Egy utolsó jótanács

És tényleg egy utolsó gondolat… Ki lehet számolni, hogy a hozammaximalizálás céljából érdemes néhány évente (általánosságban 4-5 évente) eladni a cégeidet és realizálni a nyereséget. Ezt le is vezették konkrét számokkal egy példán a szerzők a már említett Business Wealth Without Risk című könyvben

9. Összefoglalás

A privátkézben lévő cégek megvételén úgy lehet alapvetően a legtöbbet keresni, hogy mások pénzét használod fel majd ezen pénzek segítségével az itt kifejtett módokon a lehető legtöbb pénzt teremted meg magadnak. Ehhez minél nagyobb vételárú céget veszel meg, és főként arra fókuszálsz, hogy a cég megvételkori nyereségét és a megvételkori szorzóját idővel minél nagyobbra tornászd fel, hogy őt a vételárhoz képest majd minél nagyobb áron tudd eladni. A hitel több okból is egy jövedelmező eszköz lehet céljaid elérésére.
Vigyázat azonban, sajnos mint minden befektetési formában, ebben is van rizikó.

—

Az ebben a bejegyzésben elhangzottak nem minősülnek befektetési tanácsnak. A cikk csak információ terjesztési célokat szolgál. Mindenképp a magad meggyőződése alapján dönts egy-egy befektetési lehetőségről.

A Kraken Robotics (ticker: PNG.V; a Toronto Venture Exchange-en jegyzett) főként pilóta nélküli high-tech vízi drónokat gyárt, melyekkel például a katonaság vízi aknákat deríthet fel, távirányítással. Jópár éve CAD $0,20 körüli áron már befektettem a cégbe, majd ha jól emlékszem 40 cent körül kiszálltam, de most újra felkeltette a figyelmemet a vállalat. Hogy miért? A mai geopolitikai helyzetben szeretnék egy kis kitettséggel rendelkezni a hadiiparban, mi több ez a cég nagyon neves vevőkkel rendelkezik, ami szerintem validálja a technológiáik minőségét (például ilyen vevőjük a NATO és Kanada katonasága), alulértékelt valamint gyorsan növekednek a bevételei is.

A napokban 65 cent körül megint beszálltam, hiszen így is a 2024-re előrejelzett EV/EBITDA szorzója csak 7,5 körüli a cégnek, míg az USA hadiipari techcégek szorzójának átlaga ennek kicsivel több mint a kétszerese (ráadásul vannak olyan iparágbeli cégek, melyek kb 25-ös szorzón forognak).

A cégvezetés szerint a Kraken, mely az északi vizekben élő legendás szörnyről kapta a nevét, évente körülbelül 50%-kal fogja növelni a bevételét a következő pár évben. Ez egy nagyon magas növekedési rátának számít, így indokolt hogy idővel legalább az iparág átlagos szorzóját megkapja a cég, mely a részvény megkétszereződését jelentené a 2024-es számok alapján (és később még többet), amennyiben az előrejelzések valóra is válnak. Optimizmusra ad okot, hogy a vállalat a múltban elég pontosan jelezte előre a számait.

Összefoglalva: szeretem a technológiájukat, indokoltnak tartom az iparágat a portfóliómban és szeretem a számaikat, ezért vettem a részvényből egy közepes méretű pakkot.

Akit érdekel, és szeretné mélyre menőbben tanulmányozni a befektetői prezentációját a cégnek (angolul), az itt megteheti: link.

Itt pedig egy egy kicsit részletesebb elemzés is megtekinthető erről a befektetési lehetőségről (angolul), egy másik szerző tollából: link.

Most már csak egy dolog van hátra: Emelkedj, ó dicső szörnyeteg!

Oké, meg a szokásos, hogy ez nem minősül befektetési tanácsnak!

Ma a legnagyobb tőzsdei pozíciómról írok egy rövid bemutatót. Ő az Atlas Engineered Products (AEP), mely a kanadai Toronto Venture Exchangen van jegyezve. Nagy meggyőződéssel tartom ezt a részvényt.

Mivel foglalkozik a cég? Az AEP egy kanadai házelem gyártó, amely főként fa tetőszerkezeteket és fa falpanelokat gyárt. Gyakorlatilag ha építkezel Kanadában, szükséged van egy olyan beszállítóra mint az AEP.

A fő tézise a befektetésnek az, hogy Kanadában nagyon kicsi a kínálat ingatlanokból, miközben a kereslet hatalmas és előreláthatólag az is marad a következő években. A mai magas kamatok ugyan kicsit hátráltatták a cég utóbbi negyedéveinek az eredményét, de ahogy a kamatszintek csökkenésnek indulnak, a fellendülés szerintem elkerülhetetlen.

Ráadásul az AEP nem csak organikusan növekszik, hanem felgöngyölíti az iparágát, azaz versenytársakat vásárol fel. Továbbá tervben van hogy automatizálja a gyártótechnológiáit, mely a költségei csökkenését segítheti elő.

Összességében, egy gyorsan növekvő cégről van szó melynek részvényára szerintem jelenleg szenved a magas hitelkamatok okozta ideiglenes sötét felhők miatt, de ezek egy-két negyedéven belül eltűnhetnek.

Általánosságban elmondható, hogy az említett pozitív folyamatokat előrejelezvén a tőzsdén jegyzett nagyobb építőipari cégek részvényára már jelentősen elkezdett emelkedni az utóbbi időben (lásd pl a Builders FirstSource Inc., itt).

Az AEP árváltozása még nem követte le a nagyobb versenytársakéit, ezért olcsónak számít. Számszerűsítve kb. 4x EBITDA-n forog, míg az összehasonlításul vehető, előbb belinkelt Builders FirstSource, körülbelül 9x EBITDA-n van). Ez kb. 100%-os felértékelődési potenciált jelent, de ehhez még hozzá vehetjük hogy az AEP gyorsan fog növekedni a fent említett okok miatt, ezzel növelve a felértékelődési potenciált, főleg ha egy-két éves befektetési időtávban gondolkozunk.

Amit még szeretek benne, az az hogy menedzsmentet az alapító viszi, több évtizedes építőipari tapasztalattal, és eddig beváltotta amit megígért. Ráadásul a cég jelenleg méretes készpénzállománnyal rendelkezik, melyet a nyilvánvaló előnyei mellett felhasználhat még részvényvisszavásárlásokra (mellyel növelni tudja az egy részvényre jutó nyereséget) vagy újabb versenytársak megvételére. Szintén értékelendő, hogy Warren Buffett is szereti ezt a szektort, amit mostanában a részvényvásárlásai is alátámasztanak (lásd pl. ezt az angol nyelvű cikket: link).

Az AEP részvényára ma CAD $1,14.

További infók a cég weboldalán találhatóak: https://www.atlasengineeredproducts.com/

Ez NEM befektetési tanács. Mindenki a maga felelősségére fektet be.

Ebben a posztban arról fogok írni, hogy hogyan gondolkodnak napjaink legsikeresebb befektetői a rizikóról. A fundamentális, azaz Értékalapú Befektetési Stratégiát (rövidítve ÉBS) követő nagy befektetők, akik egyben napjaink legsikeresebb befektetői is (ha a vagyonukat vesszük mércéül), mint például Warren Buffett és Howard Marks, a befektetett tőkén realizált veszteséget tekintik rizikónak, tehát azt, hogy ha például befektetünk egy részvénybe 100 Dollárt, és amikor eladjuk, csak 95 Dollárért tudjuk ezt megtenni. Tehát nem azt, hogy mennyire ingadozik a részvény árfolyama, hanem csak azt, ha csak veszteséggel tudunk kiszállni. Nagy a különbség e két nézőpont között, ha ismerjük az ÉBS követőinek mögöttes gondolkodását. Ők ugyanis nem akkor adnak el egy részvényt, ha csak lement az árfolyama. Ők, mint azt már gyakran olvashattad tőlem, mindig az árfolyamot ÉS a részvény értékét vizsgálva hoznak döntést. Ha a részvény darabját 100 Dollárért vették, és most 80 Dollár az árfolyam, viszont a részvény érték 120 Dollárra jön ki nekik, akkor nem csinálnak semmit, de maximum még többet vesznek a részvényből. Ők örülnek a részvényáringadozásnak, mert csak profitálnak belőle. Sőt, az extrém eseteket vizsgálva, minél jobban ingadozik egy részvény árfolyama (de emellett ez a részvény jó befektetésnek számít az ÉBS szerint), annál jobb, hiszen annál nagyobbakat lehet nyerni vele. Ezért vagyok annyira hívője a kis piaci kapitalizációjú, ismeretlen részvényeknek. Nekik nagyon tud ingadozni az árfolyamuk. Mondhatnánk, hogy kevésbé rizikósak, mint nagyobb társaik, mert nagyobb a különbség az áruk és az értékük között! A Wall Streeti általános nézőpont szerint ezek a részvények veszélyesek, de a befektetőlegendák is épp ellenkezőleg gondolják, persze bizonyos ÉBS feltételek mellett (tehát ez nem igaz hogy MINDEN kis részvény jó befektetés, sőt!)

De akkor nézzünk egy konkrét példát: Az ÉBS szerint mi is pontosabban a rizikó? Például az, hogy veszünk egy részvényt 100 Dolláros áron, mert azt gondoljuk, hogy 120-at ér, de miközben várakozunk hogy elérje az ár az értéket, bekövetkezik egy esemény amely véglegesen és jelentősen lecsökkenti a mögöttes cég hasznát. Tegyük fel hogy ezen esemény hatására lemegy 90 Dollárra a részvény árfolyama. Ekkor az ÉBS gyakorlója, újra kiszámolja a cég értékét az esemény tükrében (és mint tudjuk a számítás alapja a cég haszna, tehát a cégértéknek csökkennie kell), tehát tegyük fel hogy már csak 95 Dollár jön ki neki értékként. Ha nem lát esélyt arra hogy értelmes időn belül újra megnő a cég értéke 100 Dollár fölé, akkor valószínű el fogja adni a részvényét 90-95 Dolláros ár körül. Tehát veszít a tőkéjéből.

Ez kell hogy legyen a rizikóról a helyes gondolkodásmód szerintem is, és nem pedig az, hogy mennyit ingadozik az árfolyam, ha közben a cég pénzügyi teljesítményében egyébként semmi változás nem állt be. Hiszen abból csak profitálhatunk. És ez a legtöbb befektetésre igaz szerintem…például az ingatlanok ára is ingadozik, de ha azt gondoljuk hogy egy nekünk megfelelő időn belül megint magasabb lesz az ára az ingatlanoknak és az ingatlanunknak (fundamentális érvekkel alátámasztva (tehát pl reálbérnövekedés várható vagy jól megy a gazdaság stb)), érdemes őt eladnunk ma? Alapvetően (ha nem kell most a pénz stb), nem gondolom.

Risk and reward. Magyarul a potenciális rizikók és a potenciális hozam. Minden egyes befektetésnél ezek vizsgálata és egymással szembeállítása fogja meghatározni a várható profitot, mely minden befektetési döntés alapja. A számítása következő: minden egyes lehetséges nyereség szintet (valójában minden egyes lehetséges kimenetelét a befektetésnek, tehát ha van ilyen, a potenciálisan veszteséges kimeneteleket is) és a hozzá tartozó bekövetkezési valószínűséget összeszorzunk, majd a kapott szorzatokat összeadjuk. Ha pl azt gondolod, hogy egy 100 Ft-os befektetett összegen 40% hogy 50 Ft-ot fogsz keresni évente, és 60% hogy az egyes években elért nyereség 70 Ft lesz, akkor az egyes években a várható profit (0,4×50+0,6×70)=20+42=62 Ft. Ezt nevezhetjük évi 62%-os várható hozamnak is.

Ebben, tehát a várható hozamban, ugyanis minden benne van. Az is, hogy szerinted megkapja-e azt a nagy megrendelést (a kedvenc tőzsdén jegyzett céged) amelyet belengetett, és amely szépen megemelné a cég profitját. Az is, hogy ennek mennyi az esélye. Az is, hogy mennyi egy gazdasági világválság esélye, ami mondjuk levinné a cég profitjait mert kevesebb pénze lesz az embereknek és ezért kevesebbet fognak vásárolni a cég termékéből. De az is, hogy az ingatlanod környéke milyen gyorsan fejlődik, vagyis megépítik-e mellette végre azt a beígért hidat ami szerinted beindítaná a környéken a forgalmat (és ennek mi az esélye), így odavonzván egy park fejlesztését és egy közeli bolt nyitását, melyek megnövelnék az ingatlanod értékét, vagyis a várható a hozamot rajta (ha eladod).

A gondolatmenet a tőzsdei befektetéseknél az, hogy ha egy részvény mögött meghúzódó cég egy évben 10 Ft nyereséget termel egy részvényre számítva, és nekem 1 db részvényem van, melyet 100 Ft-ért vettem, és a hasonló cégek az éves profitok 15-szörösén forognak, akkor a hozam (10×1×15)/100=150/100=50% ha eladom a részvényt (mint arról már többször írtam, rövid távon nem biztos, de hosszabb távon általában el fogom tudni kb 150 Ft-ért adni). Ha tudom, hogy a management úgy gondolja, hogy meg fognak kapni egy nagy megrendelést, mely az éves profitot megemeli 100%-kal, azaz 10 Ft-ról 20 Ft-ra, és ennek a bekövetkezésének esélyét 40%-ra tartod, míg úgy gondolod hogy 60% eséllyel nem kapják meg a megrendelést, és 10 Ft marad az egy részvényre jutó évi nyereség, akkor úgy kell a várható hozamot kiszámolni hogy ((0,4×20+0,6×10)×1×15)/100=((8+6)×15)/100=210/100=110%. Ennek tudatában megvizsgálhatjuk hogy van-e más befektetési lehetőség amelynek magasabb a várható hozama, és a magasabbik várható nyereséget hozó befektetési lehetőségbe érdemes befektetni. Arra azért nem árt még gondolni, hogy mi a legrosszabb ami történhet.

Alapvetően ezen egy kritérium, a várható hozam, az, ami alapján meg kell hoznunk befektetési döntéseinket – persze akkor, ha csak a pénzügyi szempontokat nézzük. Emellett nyilván lehet olyan dolgokra gondolni mint például a likviditás és hogy jót teszünk-e befektetésünkkel a Föld klímájának, de egy kis diverzifikálás sem árt. Ami a pénzt illeti, az egyes befektetések várható hozama számít, melyet rizikó-hozam profiljuk alapján határozhatunk meg. Ez a befektetés, mint olyan, esszenciája.