Extrém részvények: esettanulmány 3 kiemelkedően jól teljesítő részvényemről

Mint jó páran tudjátok, főleg kanadai részvényekkel foglalkozok. Ebben a bejegyzésben 3 extrém hozamú részvényt mutatok be, melyekből volt / van nekem.

Ezek olyan részvények amik megváltoztathatják az ember életét, annyit lehetett keresni velük.

Kettővel közülük jól jártam, a harmadikból viszont túl korán szálltam ki, mint látni fogod…

Az első a PTE.V, azaz a Pioneering Technology Corp., mely kb +400%-ot hozott nekem kb. 10 hónap alatt.

A Pioneeringet 2016 tavaszán vettem $0,20 körüli átlagáron, és 2017 eleje felé adtam el $1 körüli átlagáron. Ez kb 400%-os hozamot jelentett. Amikor vettem a cégből, körülbelül 6-os Price-to-Earnings Ration (P/E) volt kapható, míg a bevételei 50%-os növekedési pályán voltak. Az elmélet szerint egy ilyen gyorsan növekedő cég P/E-jének 50 körülinek kellett volna lennie; azaz a részvényárfolyamtól minden jel szerint többszöröződés volt várható. A cég az Észak-Amerikában elterjedt fűtőszálas főzőlapokhoz csinált túlmelegedésgátlót. Ezzel egy hatalmas problémára kínált megoldást: az otthoni tűzesetek nagy részét meg tudta előzni a termék. Nem volt csoda, hogy a biztosítók és a törvényhozás is nagyon propagálta a megoldást, így erős hátszél volt a cég piaca mögött, melyet a több negyedéven keresztül tartó 50%-os bevételnövekedés is igazolt. Amikor eladtam a tulajdonrészem 2017 eleje felé, a cég kb 25-ös P/E-n forgott. Az eladásom oka nem az volt, hogy azt gondoltam hogy a cég a jövőben nem fog szépen növekedni, de az előrejelzésük olyan nagy növekedést jósolt a jövőre nézve is, amit én nem már hittem el, a piac viszont beárazott. Azért nem hittem el, mert a 2016-os évre jósolt növekedést is csak az utolsó pillanatban biztosították be: pont a negyedik negyedév végén jött egy nagy megrendelés, és csak emiatt érte el a bevétel a vízionált szintet. Mivel a részvényár magas volt és én kicsit elbizonytalanodtam a fenti okból, eladtam a részvényt. Mint később kiderült, nagy szerencsém volt, mert nem sokkal később a cég néhány dolgozója bűncselekményt követett el a cég ellen, és azóta is esnek a bevételek és a részvényárfolyam. Most $0,02 a részvény ára, ami hatalmas esést jelent. 

A második részvény az IPA, azaz az Immunoprecise Antibodies, mely egy biotechnológiai cég. Körülbelül már 3 éve tartottam ennek a cégnek a részvényeit, amikor a COVID alatt egy ígéretes vakcinakutatásba kezdtek, és ennek hatására a részvény körülbelül megnyolcszorozódott fél év alatt. Sok potenciális módon működhetett volna ez a befektetés, de épp a COVID volt az, ami a magasba lökte. Akkor eladtam a pozícióm felét nyolcszoros haszonnal, mert akkora részévé vált a portfóliómnak, hogy a többi befektetésem eltörpült mellette. Vagyis rizikót akartam csökkenteni. Ez is szerencsés döntés volt, hiszen ma körülbelül annyi a részvény árfolyama, mint amennyiért beszálltam. Még mindig nagy potenciált látok ebben a részvényben, szóval tartom a maradék pozícióm, és vettem is mostanában belőle.

A harmadik cég az XPEL. Ők autókra gyártanak a festést megvédő fóliát. Szintén nagyon gyorsan növekedett a cég amikor befektettem bele körülbelül $3 dolláron, mely ár olcsónak számított a P/E szorzója alapján. De talán túl gyorsan is nőttek? Kicsivel később ugyanis beperelte őket egy nagy multi versenytárs, és én nem ismertem akkor teljesen a történetet és még nem volt sok tapasztalatom, így $1,5 dolláros áron, azaz körülbelül 50%-os veszteséggel eladtam pozícióm. Mint később megtudtam, az XPEL management csapat egyből arra gondolt, hogy csak le akarják lassítani a növekedésüket ezzel a perrel. Nagyon ügyes a vezetőjük, akinek adok a véleményére, szóval ha ezt a nézőpontot ismertem volna és jobban képben lettem volna a jövőbeni növekedési kilátásokkal is, nem kellett volna eladnom a részvényt, vagy legalábbis nem az egész pozícióm. Mondanom sem kell, hogy mi lett a dolog vége…az XPEL megnyerte a pert és két-három évre rá felment a részvény árfolyama $100 dollár környékére. Az én átlagos bekerülési áram, ha visszaemlékszel, csak kb. $3 dollár volt! Ez a legnagyobb sztori, amiből kimaradtam….talán a következő ilyen lehetőségnél okosabb leszek ? Talán még annyit, védekezésül, hogy ez eléggé a „karrierem” elején volt még… ?

Ilyen extrém hozamú részvényekből kb 3 évente van egy-egy, de ha megtalálod és befektetsz beléjük, megváltoztathatják az életed. És mint láthatod, a szerencse is szerepet játszik, de a fundamentumok alapján is jól megmondható volt, hogy melyik részvény fog jól teljesíteni (gyors bevételnövekedés + olcsóság). Közbejött ugyan valami, ami nem volt előrelátható, de ezért van ilyen cégekből 5-8 a portfóliómban, hogy legyen egy kis diverzifikáció, azaz rizikócsökkentés is.  

És ezt nem úgy kell elképzelni, hogy én egész nap pénzügyi jelentéseket olvasok hogy megtaláljam ezeket a cégeket. Előfizetek egy hírlevélre, mely ezt megteszi helyettem. Így is elég sok munka van vele, de ez nagyban megkönnyíti a dolgot. (Aztán sokszor a kapcsolataimtól és csoporttagságaim révén is hallok ötleteket.) Miután egy ígéretes ötletről hallok, akkor elkezdem elemezni a lehetőséget magam is, és ha a kutatásom során bebizonyosodik az, amit hallottam, és úgy alakul, veszek a részvényből…

Remélem az Immunoprecise lesz a következő részvény, ami megint hamar fölmegy… nagyon jelentősen. Nem véletlen, hogy ezen a mostani nyomott áron is ezt tettem a legnagyobb pozíciómmá. Ahogy Kanadában mondanák, „fingers crossed”!

Mekkora kezdőtőkével kell hogy rendelkezz ahhoz, hogy érdemes legyen elkezdened a befektetést?

Az a véleményem, hogy már viszonylag kis tőkével is érdemes elkezdeni a befektetést. Content weboldalakba való befektetéssel (pl itt lehet ilyeneket venni: www.flippa.com) és olyan ismeretlen kis részvényekkel amikbe én is fektetek el lehet érni évi 30-50%-os hozamot. Ez azt jelenti, hogy két év alatt majdnem meg tudod duplázni a befektetett pénzed. És gondolj bele, a kamatos kamatnak nevezett jelenségének köszönhetően négy év alatt az már 2×2, azaz négyszerezhetsz, ugyanekkora hozamok mellett.

Minél korábban vágsz bele, annál több időd van profitálni a kamatos kamat jelenségéből. És annál több tapasztalatot is szerzel, ami tovább javítja a hozamokat amiket el tudsz érni. Érdemes a befektetések területén lévő tudásba is invesztálni. Venni néhány könyvet, blogokat olvasni, stb. Meg nem árt angolul tanulni ha külföldön szeretnél tőzsdézni. Mindez megéri hosszú távon szerintem. Ez nem egy rövid távon művelt dolog kell hogy legyen, hanem kísérjen el az utadon. Fektess be, tanulj, fejlődj, és idővel elkezdenek bejönni a dolgok. 

Ingatlanba is érdemes lehet befektetni, mert általa is már viszonylag kis önerő befektetésével (azaz majdnem „a semmiből”) tőkét lehet építeni. A módszer az, hogy hitelből vásárolsz és kiadod a szerzeményt, mert az évek során a bérleti díjból fedezett törlesztőrészlet befizetések csökkentik a tartozásod a banknak, szóval ha később eladod a lakást, annyival többet tarthatsz meg. Ehhez akár nulla pénzt kell csak befektetned (mert például fedezheted az önerőt személyi hitelből vagy egy másik ingatlan bevonásával; de az ingatlanbefektetésekről még fogok írni egy bejegyzést). Manapság nem mindig jön ki a matek ennél a befektetési formánál a magas kamatok és magas lakásárak mellett, de érdemes lehet ezen a területen is informálódni, mert ez változhat.

Ha pedig még gyorsabban szeretnél a pénzt keresni vagy első kezdőtőkét felépíteni, ajánlom a vállalkozói létet, melyben ez a könyv nyújt véleményem szerint nagyon jó útmutatást:

MJ DeMarco: Gyorsítósáv a Milliókhoz

Az angol verzió: Fastlane Millionaire

Szerintem ez a könyv egyébként általános pénzügyi műveltség megszerzéséhez is kötelező olvasmány!

Viszont mindenképp nagyon utána kell járni minden kiszemelt befektetési lehetőségnek, mielőtt befektetnél bele. Nem minden egyes befektetés jön be, csak ha jó a módszered (és akkor se feltétlenül mind, de portfólió szinten akkor azért jól el lehet lenni). Ezért először a módszert is el kell sajátítani. És van mindezzel munka. De megéri.

Összegezve, ne tántorítson el ha még nincs nagy vagyonod. Lépj a pénzügyi műveltség útjára, tanulj, és fektess be, ha már jónak érzed a tudásod (először talán kicsiben). Érdemes minél korábban elkezdeni ezt, mert a kamatos kamat jelensége csodákra képes, még ha kis tőkével indulsz is el.

Bemutatkozás, mi az az Értékalapú Befektetési Stratégia és miért működik?

Szia! Vidos László vagyok, tőzsdei és ingatlan befektető. Körülbelül 10 éve vagyok aktív ezeken a területeken főállásban, mint magánbefektető. Már gyerekkorom óta nagyon érdekelt a befektetések világa, igazából annyira, hogy az egyetemet is közgazdasági szakon végeztem el. De 10 évvel ezelőttig csak vágytam arra, hogy bárcsak lenne egy olyan módszer, ami rendet tesz ebben az oly zavarosnak tűnő témában. Utólag a szerencsének tudom be, hogy röviddel a tanulmányaim elvégzése után találkoztam az Értékalapú Befektetési Stratégiával (így rövidítem majd: ÉBS), mely azonnal megfogott, és mely által hirtelen minden értelmet nyert számomra a befektetések világában. Az ÉBS ugyanis amellett hogy logikus, egy olyan módszer, mely által viszonylag kis kockázat mellett viszonylag nagy hozamot lehet elérni. Azóta őt alkalmazom a befektetéseimben, és a blogom, az Értécash, az útról fog szólni, melyet a segítségével eddig bejártam, s ez után bejárok. Remélem izgalmasnak fogod találni, és bele is kezdenék!

Mi az az Értékalapú Befektetési Stratégia?

Az ÉBS minden fajta befektetésnél alkalmazható, de a legtöbben a tőzsdézéssel kapcsolatban használják, és a lényege az az egyszerű, talán már elcsépelt (de indokolatlanul!) mondás hogy „olcsón venni, és drágán eladni”. Most megfordult a fejedben, hogy itt abbahagyod az olvasást? 🙂 Kérlek ne tedd, mert ígérem, van mind-emögött valami. 🙂 Az ugyanis az elmélet, hogy minden cégnek van egy értéke és egy ára. Az ára az, amit épp valaki hajlandó fizetni érte a tőzsdén (itt most tőzsdén jegyzett cégekről fogunk beszélni, de mindez igaz privát kézben lévőkre is), vagyis egy db részvényére vetítve olvashatjuk ezt le a tőzsdén. Az árat sok minden befolyásolja, például a tőzsdei hangulat, vagy épp az hogy valaki válik, és pénzre van szüksége, és gyorsan túl szeretne adni a részvényéin és ezért alacsonyabb áron kínáljak fel őket. Ami az új, hogy az értéket pedig ki lehet számolni (szintén egy darab részvényére vetítve, is). S egy logikus magyarázat és a múltbéli tőzsdei adatok is alátámasztják, hogy az ár az érték felé közelít hosszú távon. Ez azt jelenti, hogy ha egy részvény ára nagyon az értéke alatt van, akkor ez a részvény olcsónak nevezhető, mert idővel – ha más nem jön közbe – az ára növekedni fog.

Mielőtt ezen jelenség logikus magyarázatára rátérek, nézzük meg, hogy hogyan számolható ki egy cég egy darab részvényének az értéke.

A cégérték meghatározása

A részvény értékének kiszámításához az adott cég legutolsó lezárt pénzügyi évében elért nyereségét kell alapul venni. A pontos számítás a következő. Először el kell osztani ezt a nyereségét a cég forgalomban lévő részvényeinek a darabszámával. Így megkapjuk az egy részvényre eső profitot. Ezután ezt meg kell szorozni 15-tel. Azért 15-tel, mert a világon lévő összes, tőzsdén jegyzett céget nézve, a részvényárak átlagosan általában az egy részvényre jutó nyereség 15-szörösén forognak. És mivel átlagosan nézve a cégeknek hasonló pénzügyi kilátásaik vannak, hasonló szorzón kéne hogy forogjanak, ha racionálisan gondolkodnak a befektetők (persze lehet a versenytársak szorzószámainak átlagával is szorozni a kiszemelt cég nyereségét, de maradjunk most a 15-nél az egyszerűség kedvéért). De miért épp a profitot nézzük?

A következő miatt – és ez lesz egyben a logikus magyarázat is, melyet az előbb ígértem (arra, hogy miért közelít az ár az érték felé hosszú távon). Mint részvényes, te tulajdonos vagy a mögöttes cégben. Mint tulajdonos, osztalékot kapsz. (Oké, nem minden cég fizet osztalékot, de ha egyszer már nem tudja majd a pénzt visszaforgatni a növekedésbe, akkor fog). Az osztalékot a múlt évben elért nyereségből fizeti a cég. Tehát a profit határozza meg az osztalék nagyságát (előbb-utóbb). Tehát a nyereség az ami befolyásolja, hogy mennyi pénzt kap egy befektető, így annak alapján dönti el, hogy mennyit hajlandó fizetni egy részvényért (hiszen van egy hozamelvárása, a mögöttes cég rizikóit és a máshol elérhető hozamokat figyelembe véve). Ez azt jelenti, hogy (hosszú távon) ez, vagyis a nyereség befolyásolja a részvényárakat. És ha az ár az érték alatt van, akkor a fentiekből következik, hogy a befektetők venni akarnak a részvényből, ami által addig tornásszák fel a részvényárat, amíg az el nem éri az értéket, amit a nyereség alapján megállapítottak. Ez bújik meg tehát az „olcsón venni és drágán eladni” tanács mögött (drága akkor tud lenni egy részvény, ha a piac túlreagál… ilyenkor az érték fölé is feltornászhatja az árat.)

Ez a számítás („szorozd meg a részvényenkénti profitot 15-tel hogy megkapd az értéket”) azonban egy nagyon leegyszerűsített megállapítása egy cég egy darab részvényének az értékének. (A pontos elmélet szerint – ha valakit érdekel – ugyanis nem a nyereséget, hanem a pénzáramlást kell nézni (ami egyébként olyasmi mint a profit) és ennek a nagyságát megjósolni a cég hátralévő élettartama alatti egyes években, majd a cég kilátásaiból fakadóan megállapítani egy a cégre jellemző rizikómérőszámot, és egy közgazdaságtani matematikai módszerrel megtisztítani a pénzáramlásokat a rizikójuktól a rizikómérőszám felhasználásával, és összeadni az egyes évekre így kapott eredményeket, majd ezt az összeget elosztani a cég forgalomban lévő részvényeinek a számával). A legtöbb befektető az egyszerűbb módszert használja, mert mindkét módszer eredménye hasonló.

Az ÉBS a gyakorlatban: mekkora hozamok léteznek

Röviden tehát mégegyszer, az Értékalapú Befektetési Stratégia lényege az, hogy alulértékelt részvényeket veszünk, majd megvárjuk, míg az áruk eléri vagy túlszárnyalja az értéküket. Sok olyan részvény van, melynek ára jóval az értéke alatt van. Akár több-tíz százalékkal, így megéri megvárni azt az egy két évet, míg lejátszódik ez a jelenség. Egy kedvcsináló példa: ha az ár 50%-kal az érték alatt van, az 100%-os felértékelődési potenciált jelent!

Az ÉBS talán legismertebb alkalmazója egy Warren Buffett nevű úr, aki az utóbbi években állandóan a világ 5 leggazdagabb embere között van. Ő évtizedeken át alkalmazta ezt a szemléletet, és ezalatt évesítve körülbelül évi 20%-os hozamot ért el vele. Kicsi, ismeretlen részvényekkel kezdte karrierjét, és azt mondta, hogy ilyen kis részvényekkel ma is évi 50%-os hozamot tudna elérni (csak ma már annyi pénze van hogy csak nagyobb cégekbe tud befektetni). Én is kis részvényekkel foglalkozok, mert szerintem is velük lehet a legmagasabb hozamokat elérni. Egyébként főleg kanadaiakkal, de erről majd még mesélek máskor.

Zárszó

Mielőtt lassan a végére érnék a mai posztomnak, fontos megjegyeznem, hogy az ÉBS igazán sikeres és kis rizikóval történő használatához a tárgyalt „olcsóságon” kívül még vannak más, a részvény mögött rejlő cégre vonatkozó kritériumok is, melyeknek jól együtt kell állnia. De a jó hír, hogy ezen tényezők vizsgálata sem bonyolult. (Egy-két ilyen például hogy milyen gyorsan növekedik évről évre a cég bevétele, nincs-e veszélyesen sok adóssága a cégnek, vagy etikus-e a CEO). Hamarosan folytatni fogom a módszer részletes leírását, és a konkrét befektetéseimről is olvashatsz itt majd.

Mint azt a fejlécben is olvashattad, a blogomon leírtak nem minősülnek befektetési tanácsnak, és mindig vizsgálj meg te magad is jól minden a blogomon megemlített részvényt vagy más befektetési eszközt, mielőtt befektetnél bele, és csak a saját elemzésedre hagyatkozzál!

Zárásul annyi, hogy remélem fel tudtam kelteni az érdeklődésedet a téma iránt, és ha igen, akkor máskor is térj vissza ide, igyekezni fogok mindig valami Értécash olvasnivalót felszolgálni! 🙂

U.I. csatlakozz a Facebook csoportomhoz is! Ott még több infót találhatsz, kérdezhetsz, beszélgethetsz és megismerhetsz más hasonlóan gondolkodó befektetőket. A neve: Értécash Blog Csoportja
Link a csoporthoz:

www.facebook.com/groups/729343041873837


Köszi,

Vidos László